KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/március
TERRORMOZI
• Géczi Zoltán: Az amazon háborúi Kathryn Bigelow
• Baski Sándor: Az elnök sorozata Homeland – A belső ellenség
FRIEDKIN
• Csiger Ádám: Portyán Hollywoodban William Friedkin
• Orosdy Dániel: Az elveszett cirkálás Kultmozi: Portyán
GÖRÖG ÚJ HULLÁM
• Pálos Máté: Idomított kutyák A görög újfilm
CHYTILOVÁ
• Zalán Vince: Chytilová „százszorszép” filmjei – 2. rész A harmadik jelentés
G-MAN FILMEK
• Pápai Zsolt: Szolgáló és védő gengszterek Klasszikus G-Man-filmek
• Varró Attila: Kész mozi Paul Lieberman: Gengszterosztag
• Sepsi László: Felnőni a feladathoz Gengszterosztag
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: Önismereti tréningek Tévéhősök identitásválságban – 2. rész
KÖNYV
• Kelecsényi László: Godard – mindörökké JLG – Jean-Luc Godard dicsérete…
MOZIPEST
• Kolozsi László: Nekünk legyen mondva Nekem Budapest
HATÁRSÁV
• Nagy V. Gergő: Jeremy Deller – Mike Figgis: Az orgreave-i csata Gyógyhatás
KRITIKA
• Margitházi Beja: Az Ördög háta mögött Dombokon túl
• Horváth Eszter: A lét kerekén Horváth Eszter
• Margitházi Beja: Közel, Európában Agnieszka Holland: Olthatatlan; A város alatt
• Varró Attila: De, leányálom Spring Breakers – Csajok szabadon
• Huber Zoltán: Szép remények Tollbamondás
MOZI
• Baski Sándor: Az ígéret földje
• Forgács Nóra Kinga: Megtalált emlékek
• Tüske Zsuzsanna: Megtört város
• Árva Márton: Felhők felett
• Kovács Kata: Lenyűgöző teremtmények
• Huber Zoltán: Boszorkányvadászok
• Csiger Ádám: Erőnek erejével
• Vincze Teréz: A házban
• Roboz Gábor: Parker
• Géczi Zoltán: Született gengszterek
• Sepsi László: Die Hard – Drágább, mint az életed
• Vajda Judit: Személyiségtolvaj
• Varró Attila: Croodék
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI
DVD
• Sepsi László: Batman: A sötét lovag visszatér 1–2.
• Pápai Zsolt: A robot és Frank
• Benke Attila: Hétköznapi emberek
• Géczi Zoltán: Az utolsó csavar
TERRORMOZI
• Barotányi Zoltán: Sötét helyek Amerika háborúban a terror ellen

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Richard Nixon-merénylet

Köves Gábor

 

Színészi jutalomjáték, hatásos rendezés, árnyalt jellemrajz, karakteres képi világ – vitathatatlan erényei ellenére Niels Mueller filmje mégsem váltja be maradéktalanul a hozzá fűzött reményeket. Megtörtént eseményeken alapuló történetünk a közelmúlt egyik egynapos szenzációja, egy 1974-ben hamvába holt, pontosabban vérbe fojtott repülőgép-eltérítési kísérlet felé halad.

Samuel Bicke a Nixon elnök elleni merénylet szomorú szenzációjával akarta megalkotni élete főművét, mellyel végre nyomot hagyhatott volna a világban. Bicke két órába sűrített vergődésének nem lehet kétséges a kimenetele. Mivel a tragédia ténye már a kórkép felállítása előtt megállapítást nyer, a film tétje is alaposan csökken. A kérdés tulajdonképpen annyi, hogy rendező és színészei a vereségre kódolt kisember történetén keresztül mennyire hitelesen képesek felvillantani a mindenkori vesztesek mélyrepülésének stációit. Sean Penn mindvégig kiválóan adja Robert De Niro taxisofőrjének szolidabb változatát, a közmondásos szegény embert, akinek semmi se sikerül, aki akár a Fekete Párducokhoz is csatlakozna, csakhogy némi jelentőséget tulajdoníthasson magának. Bicke azonban minden akadályba belebukik: főnökeinek nem elég rámenős, a Párducoknak nem elég fekete, feleségének nem elég férfi, gyerekeinek nem eléggé apa, testvére szemében pedig egyszerűen csaló. A tragikus végkifejletet egyre közelebb hozó bukásokat Mueller kellően drámai epizódokkal illusztrálja: a lúzerség etalonja ölt testet a szemünk láttára, az élmény jóvoltából pedig mi magunk is megvert emberként távozhatunk a moziból. Talán éppen emiatt a túlságosan is egyértelmű igyekezet miatt érezhetjük úgy, hogy A Richard Nixon-merénylet mégsem az a maradandó műalkotás, aminek hinni szerettük volna.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/06 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8290