KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/december
GAÁL ISTVÁN
• Báron György: A képíró Gaál István
• Pörös Géza: Gazdag pillanatok Beszélgetés Gaál Istvánnal
FILMFESTÉSZET
• Lajta Gábor: Barokk mozi Jarman és Caravaggio
• Pataki Gábor: Dionüszosz farmeröltönyben Csernus és Caravaggio
ANTONIONI
• Bikácsy Gergely: Fennsík és folyóvölgy Antonioni szemhatára
BOSSZÚFILMEK
• Hungler Tímea: Fúria képében Bosszús csajok
• N. N.: Női bosszúfilmek
• Géczi Zoltán: A gyűlölet szépprózája Park Chan-wook: A bosszú ura; A bosszú asszonya
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Babel.com Velence
• Klacsán Csaba: A minőség rovására Pécs: Moveast
TELEVÍZÓ
• Hammer Ferenc: Online társadalom Digitális rendszerváltás
• Hirsch Tibor: Voltunk mi együtt is Magyar plazma
KRITIKA
• Kolozsi László: Dis városában Lányok
• Muhi Klára: Fut velünk egy rossz szekér Off Hollywood
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Persepolis
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: A semmi peremén Boldog új élet
LÁTTUK MÉG
• Kolozsi László: Az ismeretlen
• Vajda Judit: XXY
• Vízer Balázs: Királyság
• Pápai Zsolt: Elizabeth: Az aranykor
• Klág Dávid: Az ügynökség
• Herpai Gergely: A falka
• Tüske Zsuzsanna: A bárányok harapnak
DVD
• Csillag Márton: Pixar-rövidfilmek
• Pápai Zsolt: Üres város
• Csillag Márton: A gyilkos; A csalás
• Tosoki Gyula: Kerek rockerek
GAÁL ISTVÁN
• Kósa Ferenc: A hallgatás csöndje Búcsú Gaál Istvántól

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bridget Jones naplója

Reményi József Tamás

 

Mit szólna ehhez a filmhez Bridget Jones, akit Helen Fielding könyveiből megismertünk? Ha éppen csömörletes magányában nézné – természetesen nem moziban, hanem a tévén –, oly napon, midőn az „alkoholegység 14, cigaretta 22, kalória 5424”, elvihogna rajta, ám öntudatosabb napjain morogna, hogy ő azért nem ennyire hülye, mint amilyennek a mozgókép mutatja. Hiába, lektűrben mulatságos lehet egy józan ítéletű, tájékozott nő, vásznon viszont az érzelmi intelligencia (középpontjában a maró öngúny) túláradása is elegendő a burleszk-jelenetek egész sorához. Könyvben szórakoztató a játék Jane Austen Büszkeség és balítéletének gyöngéd világa és a barbár valóság között, filmben viszont elég, ha személyesen megjelenik Colin Firth, és Mark Darcynak hívják.

Pedig egyébként a moziváltozat alkotói – köztük az okos és alkalmazkodó Fielding – sokkal határozottabban építenek Austen eredeti történetére és dramaturgiájára, azaz lényegében a Büszkeség és balítélet paródiáját látjuk. A paródia viszont nem árnyalt személyiségekkel, hanem kifigurázott mintákkal működik, így hát a két férfihős szerepében Hugh Grant és Colin Firth önnön idolját játssza el. Ez azért is termékeny ötlet, mert Bridget Jones – napjaink álmodozó és szerencsétlenkedő leányzója – környezetének valamennyi önáltató, képmutató magatartásformájától és életmintájától elborzadva valóságos férfiakban nem, csak megelevenedő vágyképekben bizakodhat.

Renée Zellweger kedvesen komédiázik, s noha a Betty nővér címszerepéhez hasonlóan itt is túlterheli alakítását az amerikai grimasz-iskola agresszív hatása, elfogadjuk őt a Bridget Jones-hasonmások egyikeként.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/08 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3415