KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Maurice Pialat halálára (1925-2003)
MAGYAR MŰHELY
• Stőhr Lóránt: Durva élet – kegyetlen színház Szenvedéstörténetek
• Bakács Tibor Settenkedő: Félrehagyott gyerekek Szép napok

• Szilágyi Ákos: Halálpanoptikum Szokurov, a nekrorealista
• Trosin Alekszandr: A kaukázusi fogoly Ifj. Szergej Bodrov
• Bikácsy Gergely: A köd másik oldalán Amnézia a moziban
• Hungler Tímea: Vírus az emlékezetben Cyber-memória
• N. N.: Cyber emlékezet
• Varró Attila: Kaidan a vásznon Japán kísértetfilmek
• Nevelős Zoltán: Vérfrissítés A kör
• Karátson Gábor: Mosolygó lány hun-lelke a sötétben Kínai kísértethistória
• N. N.: Pu Szung-ling adaptációk
• Schubert Gusztáv: Szellem a fürdőházban Chihiro
• Beregi Tamás: Be vagy a két toronyba zárva… Gyűrűk Ura 2: A Két Torony
• Ardai Zoltán: A király részideje Tolkien és Hollywood
• Zachar Balázs: Filmszínház – függöny nélkül Beszélgetés a pesti mozikról
• Zachar Balázs: Odeon-Lloyd
• Dániel Ferenc: Mozi minden mennyiségben A Regétől a Diadalig
KRITIKA
• Muhi Klára: Aszfaltpréri Rinaldó
• Korcsog Balázs: Titanisz az égben Solaris
DVD
• Pápai Zsolt: A kép csele A láthatatlan ember
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Dina vagyok
• Takács Ferenc: Szövevény
• Köves Gábor: Himalája – Az élet sója
• Jakab Kriszta: Miranda
• Hungler Tímea: Charlotte Gray
• Csillag Márton: Én, a kém
• Mátyás Péter: A muskétás

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

The Commuter – Nincs kiszállás

Baski Sándor

The Commuter – amerikai, 2018. Rendezte: Jaume Collet-Serra. Írta: Bryon Willinger, Ryan Engle. Kép: Paul Cameron. Zene: Roque Banos. Szereplők: Liam Neeson (Michael), Vera Farmiga (Joanna), Patrick Wilson (Murphy), Jonathan Banks (Walt), Elizabeth McGovern (Karen). Gyártó: Ombra Films / The Picture Company. Forgalmazó: Big Bang Media. Feliratos. 104 perc.

 

Liam Neeson 56 évesen képezte át magát akcióhőssé, hogy a Takenben és folytatásaiban korát meghazudtoló kíméletlenséggel számoljon le a családját fenyegető nemzetközi bűnbandákkal. Karrier-reneszánszából születtek maradandó (Fehér pokol) és említésre kevéssé érdemes (Non stop, Éjszakai hajsza) mozgóképek is, amelyekben Neeson humortalan és túlkoros terminátora egyre közelebb került az önparódiához, a mélypontot jelző Elrabolva 3.-ban pedig már a vágásokkal sem lehetett elleplezni, hogy a színész fizikailag sem képes többé végigrohanni és verekedni egy filmet.

A Neesonnel negyedik alkalommal együtt dolgozó katalán Jaume Collet-Serra, illetve a forgatókönyvírók a Nincs kiszállásban már próbálnak reagálni arra, hogy a főszereplő túl van a csúcson és a nyugdíjkorhatáron. Az ingázásba belefásult, biztosítási ügynökként dolgozó Michael valóban nem hőstípus, fellépésében nincs semmi fenyegető, a családjának és az ügyfeleinek él, amíg főnöke leépítésre hivatkozva ki nem rúgja. Később, amikor a hazafelé tartó vonaton akcióba kellene lendülnie, hogy mentse a saját és az utasok bőrét, habozik és gyötrődik, a közelharcokban pedig néha többet kap, mint amennyit ad.

A nyomokban még rendszerkritikát is tartalmazó, drámaibb hangvételű felütés után a Nincs kiszállásból lehetne akár Neeson Gran Torinója is, de szép lassan visszaszivárognak a klisék a történetbe. A jelzáloghiteleket nyögő kisemberről kiderül, hogy korábban rendőr volt, rejtélyes megbízói pedig őt is a családja elrablásával próbálják motiválni. Az ökle helyett első körben az agyát kell használnia, hogy az idő szorításában, botcsinálta Poirot-ként megtalálja az utasok közt a kakukktojást, de a történet végül az izgalmas hitchcocki kriminarratíva vágányáról visszavált a kiszámítható B-filmes akcióvonalra, amelyről, úgy tűnik, egyelőre még Neeson számára sincs kiszállás.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/02 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13563