|
|
|
DVDÁldozat?Kovács Patrik
Elle – belga, francia,
német, 2016. Rendezte: Paul Verhoeven. Szereplők: Isabelle Huppert, Laurent
Lafitte, Anne Consigny. Forgalmazó: Bontonfilm. 126 perc.
Pályája alkonyán Paul
Verhoeven újra meglelte gyökereit: az Áldozat?
a rendező korai, Európában fogant és többszörösen tabusértő „szerelmi”
históriáinak (Török gyümölcsök, Forró
verejték, A negyedik férfi) örököse. Ennek ígéretét rögtön a megrázó
nyitány felcsillantja: a középkorú főhősnőt, Michelle-t (Isabelle Huppert)
otthonában megtámadja és bestiálisan megerőszakolja egy símaszkos betörő, ám az
asszony ahelyett, hogy értesítené a rendőrséget, halálos nyugalommal folytatja
napi rutinját. E bizarr alapszituáció nem hagyományos thrillernarratívát
eredményez, hiszen az elkövető kilétére idejekorán fény derül, s Verhoeven a
második játékrészben immáron ragadozó és prédája lélektani hadviselését állítja
a középpontba. A hűvösen pragmatikus Michelle ugyanis élvezni kezdi a kétes
gyönyört, s veszedelmes hatalmi játszmára invitálja partnerét.
Verhoeven ezúttal is a
metsző társadalomkritika szolgálatába állítja a bűnügyi motívumokat. Férfi és
nő örök, ádáz párharcán keresztül a szexuális kapcsolatok modern, sötét
vágyaktól terhelt szövevénye rajzolódik ki, a direktor azonban nem gazdagítja
új elemekkel a témáról szerzett ismereteinket. A főszereplő és erőszaktevője
vetélkedését kidomborító számos metafora (a szárnyaszegett verebet elejtő
macskától a perverz videójátékon át a férfi tudatalattiját jelképező pincéig,
ahol a felek sort kerítenek az egyetlen, igazán felszabadult intim
együttlétükre) pedig szinte már közhelyek tűzijátékának tűnik. Az Áldozat? ugyanakkor egyoldalúan
feminista nézőpontot érvényesít: a Michelle-t körülvevő férfiak vagy szimplán
gyenge jellemek (mint hősnőnk eltékozolt életű ex-férje és mamlasz fia), vagy
fékezetlen agresszivitással palástolják sebezhetőségüket (akár Michelle
támadója vagy tömeggyilkos apja). Hozzájuk mérten a protagonista némileg
megnyerőbb karakter – Huppert alakítása szenzációs –, hiszen roppant közönyét
múltbéli traumák magyarázzák, másrészt a film végén kísérletet tesz tágabb
környezete kusza viszonyainak elrendezésére.
A film által exponált
életközépi válság és a párizsi középosztályt pellengérre állító, fullánkos
társadalmi szatíra sokkal izgalmasabbak, mint a harmatos bűnügyi szál,
egyszersmind a néző számára is könnyebb azonosulási felületet kínálnak.
Verhoeven kaján élvezettel leltározza a társas kapcsolatokat mérgező jelenkori
rákfenéket: a fiatalságkultuszt, a generációs szakadékokat, a meglett
harmincasok krónikus infantilizmusát és a megátalkodott vallási bigottságot.
Akkurátus karakterrajzokat – a főhősnőt leszámítva – ugyan nem kapunk, ám a
Michelle körül csoportosuló karikatúra-jellemek összjátéka, s az őket övező
megveszekedett irónia képes ellensúlyozni az Áldozat? csiszolatlanságát.
Extrák: Hatalmi játszma – így készült a film; Egy ikon ünneplése – az Amerikai Filmintézet tiszteleg Isabelle
Huppert előtt; mozielőzetes.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 2 átlag: 6.5 |
 |
|
|
|
