KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/október
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Bérczes László: Hetet-havat Beszélgetés Jancsó Miklóssal és Grunwalsky Ferenccel
• Bori Erzsébet: Leveskultusz Glamour
• Szőnyei Tamás: A filmeknek megvan az idejük Beszélgetés Gödrös Frigyessel

• Kriston László: Hadüzenet nélküli háború Eurofilm
• Galambos Attila: A kényszer zubbonya Dogma-variációk: Idióták; Mifune utolsó dala
• N. N.: Dogma-filmek
• Trosin Alekszandr: Újra szól a kalasnyikov Orosz maffiafilmek
• Kovács István: Az adósságtól a gyilkosságig Lengyel bűnfilmek
• Turcsányi Sándor: Szorul a hurok Magyar bűn, magyar rend
• Forgách András: Ügyelj a lépésedre A gyilkos csókja
• Zoltán Gábor: Maszkcsók Tágra zárt szemek
• Janisch Attila: Elhagyott pokol Hűtlen remekmű
• Varró Attila: Pinokkió Bádogvárosban AI
• Karátson Gábor: Rommező, fekete lukakkal Apu-trilógia
• N. N.: Satyajit Ray játékfilmjei
KRITIKA
• Báron György: Észak, északnyugat Balra a nap nyugszik
• Varga Balázs: Traktorral portugál partokra Portugál
• Hirsch Tibor: Az ördöglakat A Millió Dolláros Hotel
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Napsugár sétány
• Kézai Krisztina: Bajnokok reggelije
• Hungler Tímea: Én és én meg az Irén
• Tamás Amaryllis: Pénzt és életet!
• Harmat György: U-571
• Köves Gábor: Hibátlanok
• Varró Attila: Öld meg Rómeót!
• Pápai Zsolt: Krokodilok bölcsessége
• Tosoki Gyula: Az asztronauta
• Kömlődi Ferenc: Árnyék nélkül
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Az ember

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Corelli kapitány mandolinja

Mátyás Péter

 

A háborús románc műfaja kimeríthetetlen. A színhely ezúttal a görögországi Kefalinía szigete a második világháború idején. Az ide érkező, megszálló olasz csapatokat ellenséges érzésekkel fogadják a helybéliek, de az olaszok habitusa, kedvessége és életöröme feloldja az ellentéteket, lassanként baráti kapcsolatok szövődnek közöttük. Ez adja a hátterét az olasz kapitány és egy szépséges görög lány között kibontakozó szerelemnek, kiemelve őket a szokások és elvárások hétköznapiságából. Végül az idilli sziget is áldozatává válik a háborúnak, ám a szerelmesek nem kerülhetik el a kötelező, boldog befejezést. Kiszámíthatóság, sablonok alkalmazása jellemzi a rendezést. A képeslapokra illő tájak látványa, az idegenforgalmi programok folklór rendezvényei vagy a Zorba a görögből ismerős táncok a mindig kéznél lévő, kiszínezhető brosúrák kellékei. Ennél is nagyobb problémát jelent a hitelesség kérdése. A fasiszta Mussolini hadseregében a diktátornak egyetlen híve sincs, a szigetre bevonuló német erők tisztje pedig szemlesütve szégyenkezik Hitler nevének említésekor. Az alkotóknak ez a fajta naivitása kimeríti a történelmi hazugság fogalmát. A film az egymás ellen uszított népek háborúja során az azonos kultúrájú emberek egymásra ismerésének és együttérzésének szövetségét hirdeti az öldöklés felett. Azt az ideát, amelyet Renoir A nagy ábrándban búcsúztat, ahol a gyűlölet a humánum utolsó fellegvárait is lerombolja.

Tíz évvel ezelőtt a Mediterraneo a legjobb külföldi filmnek járó Oscart kapta. Ugyanez a történet, háború és népek barátsága, szerelem és a nagy kékség. Déja vu – mondhatnánk most az amerikai változat láttán, bár másutt ezt lopásnak hívják, és a törvény bünteti.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/10 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3484