KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Csantavéri Júlia: Vittorio Gassman (1922–2000)

• Schubert Gusztáv: XXL Az eklektika hősei
• Hirsch Tibor: Időn kívüli időutazó James Bond-korszak
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Nyugat-Keleti Díván Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Horváth Antal Balázs: Járatlan úton Privátbűnök, magáncsapdák
• Herpai Gergely: Pixel noir Digitális bűnök
• Pápai Zsolt: Zsánerek a fonákjáról John Sayles portréjához
• N. N.: John Sayles filmjei
• Muhi Klára: A törvény kapujában Beszélgetés a filmszakmáról
• Gervai András: Karakter Eurofilm: Hollandia
• Gervai András: Mélyföld: holland filmhelyzet
KÖNYV
• Zalán Vince: A valóság dramaturgiája Kieślowski mozija
• Csala Károly: Egy szavahihető ember Hamza D. Ákos a magyar filmművészetben

• Geréb Anna: A filmkocka el van vetve A Goszfilmofond kincsei
• Halász Tamás: Testek tájban, tájak testen Táncfilmek
KRITIKA
• Varró Attila: Mélységillúzió South Park kontra Disney
• Békés Pál: Déli ritmus Cuki hagyatéka
• Köves Gábor: A jóízlésű idomár Pop, csajok satöbbi; Hi-Lo Country
• Pályi András: Hadüzenet, aranyhazugságokkal Tűzzel-vassal
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: M: I-2
• Nevelős Zoltán: Új csapás
• Köves Gábor: Tolvajtempó
• Bori Erzsébet: Frequency
• Ardai Zoltán: A tanú szeme
• Barotányi Zoltán: Galaktitkos küldetés
• Kézai Krisztina: Agyatlan apartman
• Hungler Tímea: Oltári vőlegény
• Tamás Amaryllis: A földlakók nemi élete
• Kis Anna: Mansfield Park
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ki volt?

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Derült égből család

Sárkány Anna

Momo – francia, 2017. Rendezte: Sébastien Thiery és Vincent Lobelle. Írta: Sébastien Thiery. Kép: Jaen-Paul Agostini. Zene: Maxime Desprez. Szereplők: Christian Clavier (Alain), Catherine Frot (Laurence), Sébastien Thiery (Patrick), Pascale Arbillot (Sarah). Gyártó: Curiosa Films. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 95 perc.

 

Christian Clavier az együgyű francia komédiák negyven éve koronázatlan királya (Marhakonzerv-akció, Zűrös páros, Derült égből család) ismét visszatér a mozikba. Ezúttal nem multikulti családtagokkal vagy betelepülő romákkal kell megbékélnie, mint a Bazi nagy francia lagzik vagy a Romazuri családfőjének, és nem is varázsitalt vedelő nemzeti képregényhőst kelt életre nagy átéléssel; hanem egy siket fiú potenciális apjaként ugrasztja össze a gyomrot. A történet főhősei, Madame és Monsieur Prioux éppen a szokásos bevásárlást végzik a szupermarketben, amikor egy zilált, beszédfogyatékos férfi lép a jólöltözött férjhez és beszédbe próbál elegyedni vele. A torzonborz fiatalember, Patrick este a házukban is feltűnik, és csak azért nem hívják a rendőrséget, mert azt állítja, hogy ő a fiuk. A házaspárnak nem született gyereke, ám míg Prioux úr mindent bevet, hogy bebizonyítsa, a fiúcsaló, a kapuzárási pánikban levő, magányos feleség barátkozni kezd az ötlettel.

A sötét egyszerűség, ami a Jöttünk, láttunk, visszamennénk-sorozat bűzösszájú szolgájában még szerethető volt, itt már egyszerűen ízléstelen. A játékidő 85 percének java részében egy hallássérült és beszédképességében korlátozott emberen kéne röhögnünk, valamint azon, hogyan próbálja meg különböző trükkökkel leleplezni a családfő. A humor két forrásra korlátozódik: a verbális félreértés-sorozatra és az öreg bohóc igyekezetére. A Patrickot alakító Sébastien Thiery egyébként a komédia írója, sőt társrendezője is, akinek eddigi legnagyobb szakmai teljesítménye minden bizonnyal az volt, amikor a 2015-ös Molières-díjak átadásán, a francia kulturális miniszter jelenlétében tartott, és az interneten is elhíresült beszédében a drámaírók hátrányos helyzetét ecsetelte – anyaszült meztelenül.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/04 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13646