KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Szájtépés filmszakadásig 2.

• Kovács András Bálint: Sötét filmek A film noire és a modernitás
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Teremtés, lidércnyomás Noteszlapok
• Székely Gabriella: Együttműködik-e a kultúra? Beszélgetés Sára Sándorral
• Mihancsik Zsófia: A bűn iskolái Gyereksorsok és dokumentumok
• Tamás Amaryllis: Nem kor-szerű történet Beszélgetés Almási Tamással

• Schubert Gusztáv: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tatár György: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tillmann József A.: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• N. N.: New Age mozi
• Kriston László: Lelkek szélesvásznon New Age a moziban
• Kriston László: New Age és profit
• Altorjay Gábor: Leni és Balázs Egy film vázlata
• Márton László: Mozgó és be van tiltva Weimari tabuk
• Turcsányi Sándor: Ismeri Ön Turzonovovát? Szlovák filmek
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Médiaforradalom Ost-West Internet

• Fáber András: Magritte-dimenziók Alain Robbe-Grillet A szép fogolynőről
• Nánay Bence: A vízcsepp ráér Bill Viola mozgó festményei
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Félkegyelem Kelj fel Jancsi
• Ágfalvi Attila: Terelgetni, visszalépni Beszélgetés Fonyó Gergellyel
• Békés Pál: Devon szirtek Hadszíntér
• Varró Attila: Kamera-színház Férfitársaságban; Barátok és szomszédok
LÁTTUK MÉG
• Ágfalvi Attila: A lé meg a Lola
• Ádám Péter: Az évszázad gyermekei
• Bíró László: Doktor zsiványok
• Pápai Zsolt: A Mars-mentőakció
• Ardai Zoltán: Minden héten háború
• Máriássy Vanda: Az új Éva
• Hungler Tímea: Női vonalak
• Tosoki Gyula: Erin Brockovich – Zűrös természet
• Vidovszky György: Hulla, hó telizsák
• Illés Mária: Tök alsó
• Nyírő András: Brókerarcok
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Özönvíz

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Appleseed – A jövő harcosai

Teszár Dávid

Appleseed – japán, 2004. Rendezte: Shinji Arakami. Forgalmazó: Mirax. 105 perc.

 

A japán képregényguru, Masamune Shirow három leghíresebb mangája (Appleseed; Dominion; Ghost in the Shell) egyazon sormintát követ: cyberpunk környezetben játszódó, igen komplex meséi egy speciális rendvédelmi osztag kötelékein belül dolgozó, szerfelett dekoratív, harcias nőszemélyt tesznek meg főhősnek, aki társaival egyetemben egy összeesküvésekben bővelkedő, végletekig technicizált korban szolgál és véd rendületlenül. Az 1985 és 1989 között készült, négy kötetre rúgó Appleseed a harmadik világháború után épült utópikus városban, Olümposzban játszódik (Shirow végig antik mitológiai párhuzamokat használ), ahol az ES.W.A.T. elit csapatának alappilléreit jelentő szuperamazon Deunan és cyborg-társa, Briareos száll szembe a rosszarcú gonosztevőkkel. A mangaeredetiből eleddig három rajzfilmváltozat készült, amelyből A jövő harcosai jelenti a középső tételt. Míg az 1988-as, menthetetlenül kaotikus straight-to-video verzió középpontjában a várost szabályozó szuperszámítógép megsemmisítésének terrorakciója áll, Aramaki szerfelett szembarát animéje az emberek és a génmanipulált, szaporodásra képtelen emberi klónok (bioroidok) között felmerülő konfliktust regéli el. A bioroidok életciklus-meghosszabítására létrehozott központ felrobbantása a Szárnyas fejvadász elhullásra kárhoztatott replikánsainak egzisztencialista drámáját sugallná, ám az opus száz százalékig filozófiamentes, hosszas háttérmagyarázatai ellenére is egyszerű, mint a lejtő. Látványmozinak azonban szigorúan mérve is perfekt, elektronikus zenével aládúcolt akciójelenetei parádésak, ez pedig (részben) kárpótol a mű sterilitásáért és a cselekményvezetés sutaságaiért: 3D-s, fotorealisztikus CGI-világa a cel-shading technikát segítségül hívva, a mangából kölcsönzött, idealizált karakterdizájnokkal egészül ki – egészen emlékezetes és egyedi kevercse ez a tradicionális és a digitális animációnak.

Extrák: Semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/05 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9460