KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/június
KRÓNIKA
• N. N.: Brouhaha Movie Fesztivál, június 10–19.

• Kovács András Bálint: Minden idők... Aranypolgár
• Bikácsy Gergely: A csecsemő nagykorúsága Orson és Othello
• Király Jenő: Amerikai kéjcirkusz Összehasonlitó szexuálesztétika
• Gelencsér Gábor: Kameratöltőkolt Fiatal francia filmesek
• Molnár Gál Péter: Esti lázak Francia vígjátékok
TELEVÍZÓ
• Tillmann József A.: Az idő hírarca Mozgóképújság
• Sneé Péter: Pimasz tévé Beszélgetés a Pesty Fekete Doboz Kft. tulajdonosaival
ANIMÁCIÓ
• Kovásznai György: Candide, a rajzfilmhős Műhelynapló
KRITIKA
• Békés Pál: „És akkor... és akkor... és akkor...” Forster és a film
• Forgách András: Lapok egy filmből James Ivory: Howards End
• Kozma György: Miért Alaszkába? Arizonai álmodozók
• Ardai Zoltán: Loeb itt járt Tom Kalin: Ájulás
• Schubert Gusztáv: Vakvarjúcska Szabó Ildikó: Gyerekgyilkosságok
• Gelencsér Gábor: Nyomtalanul Tóth Eszter: Nyomkereső
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: The Wanderers
• Békés Pál: Facérok
• Turcsányi Sándor: Káin ébredése
• Békés Pál: Halhatatlan szerelem
• Fáber András: Életben maradtak
• Turcsányi Sándor: A kéz, amely a bölcsőt ringatja
• Barotányi Zoltán: Hiába futsz
• Sárközi Dezső: Fenegyerekek
• Tamás Amaryllis: Hanta-palinta

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Erotikus fantázia

Fáber András

 

A nemzeti karakterről alkotott kollektív képzetek kialakításában fontos szerepük van azoknak a műalkotásoknak, amelyek az országlakosok szerelmi – illetve szexuális – magatartását mutatják be, s ezáltal némiképp formálják is azt. Így minden bizonnyal nemcsak etológiai, hanem társadalmi tudati oka is van, ha egy nemzet fiairól-lányairól elterjed a világban, hogy jó szeretők (előbb-utóbb, mint jó szexuál-soviniszták, ezt maguk is elhiszik). Ez valószínűleg fordítva is áll: G. B. Shaw fullánkos megjegyzése, mely szerint a melegvizes palack a kontinensen elősegíti, a szigetországban viszont helyesíti a nemi életet, felhetőleg nemcsak mint ok is felelős sok angolszász ágybeli kudarcért.

S most itt az ékesszóló cáfolat. A botránykedvelő hírében álló olasz filmrendező, Tinto Brass mesterműve, mely a honi filmcenzúra hivatalos eltöröltetése folytán került el hozzánk, ugyancsak bővelkedvén zaftos jelenetekben (amelyeket azonban mindig párás fények és redőzött leplek között mutat a rafinált kamera), meggyőző hevülettel szemlélteti, hogy még egy fehér angolszász (és minden valószínűség szerint protestáns) házaspár laknadt ereiben is forróbban kezd nyargalni a vér, ha latin partnerrel akad össze – sőt, a férj és a feleség kalandja a hitvesi ölelkezéseket is jótékonyan befolyásolja.

A számos – és változatos – aktus hiteles ható díszletek és kellékek között megy végbe két idősíkon: a második világháború idején, illetve a háború után pár évvel: minden bizonnyal retro-erotiko-soviniszta filmet látunk tehát, melyben a citrommal ízesített osztriga, illetve egy nagylábujj is alkalmasnak bizonyul a szereplők erotikus fantáziájának megindítására. Hírek szerint a film két változatban készült – csak találgathatjuk, hogy ez most melyik a kettő közül: a soft-e, avagy a hard.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/03 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4313