KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/december
KRÓNIKA
• Zalán Vince: Rolf Richter

• Kovács András Bálint: Tarkovszkij szellemi útja Két világ között: a persona
• Eörsi István: Időm Gombrowicz-csal Naplórészletek
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: Halálraítált viccek Jiddis filmek
TELEVÍZÓ
• Tillmann József A.: Kimondhatatlan, amint eltűnik vagy megmutatkozik Köz(bülső)játék

• Báron György: Az amatőrizmus diszkrét bája Negyedszázad független magyar filmjei
• Bakács Tibor Settenkedő: Jövőgyűjtés Intermediális Tanszék
CYBERVILÁG
• Schubert Gusztáv: A barbár jövő Ezredvégi fantázia
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Helsinki az egész világ Bohémélet
• Schubert Gusztáv: Kis kombinátorok A nagy postarablás
LÁTTUK MÉG
• Glauziusz Tamás: Téli mese
• Báron György: Benzin, étel, szállás
• Koltai Ágnes: A navigátor
• Turcsányi Sándor: Micsoda csapat!
• Sneé Péter: Szűnj meg, Fred!
• Turcsányi Sándor: Fortress
• Sárközi Dezső: Bumeráng

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Renegátok

Gáti Péter

 

Az amerikai film már-már ki-apadhatatlannak tetsző „indianos” vonulatának eme párját ritkító újabb állomása láttán máshoz sem érez kedvet az ember, mint a kajánkodó megjegyzéshez: ilyen indiánok pedig nincsenek. Nem mintha a nagyvárosi rablópandúr téma elrongyolt motívumaiból összehordott történet sápadtarcú hősei jobban járnának: ők ugyanis a filmes krimik rezervátumának jól ismert őshonos figurái.

Jack Sholder rendező opusza annyira ötlettelen és minden – hullahegyekkel, autós ámokfutásokkal és ripityára lőtt kirakatüvegekkel tarkított – látszat ellenére annyira vérszegény cselekménnyel megvert, hogy a korrumpálható rendőrök, a gonosz ékszerrablók és az ezúttal ismét magányos zsaruval szövetkezve őket üldöző hallgatag rézbőrű párviadala unalmasabbra sikeredett, mintha valaki a kamera elé állva, monoton hangon egyszerűen csak felolvasta volna a forgatókönyvet. Egyetlen „színfoltja” ennek a futószalagon gyártott terméknek az indiános „népi motívum” kirívó hamissága. A kevés szavú, hagyományőrző, szilárd erkölcsi érzékű, bátor és rettenthetetlen indián közhelyét a rendező olyan tökélyre fejlesztette, hogy – feltehető szándékai ellenére – a nézők már-már vígjátékra fognak gyanakodni. A Renegátok című filmen azonban még ez sem segít.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/09 50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4203