KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/december
KRÓNIKA
• Zalán Vince: Rolf Richter

• Kovács András Bálint: Tarkovszkij szellemi útja Két világ között: a persona
• Eörsi István: Időm Gombrowicz-csal Naplórészletek
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: Halálraítált viccek Jiddis filmek
TELEVÍZÓ
• Tillmann József A.: Kimondhatatlan, amint eltűnik vagy megmutatkozik Köz(bülső)játék

• Báron György: Az amatőrizmus diszkrét bája Negyedszázad független magyar filmjei
• Bakács Tibor Settenkedő: Jövőgyűjtés Intermediális Tanszék
CYBERVILÁG
• Schubert Gusztáv: A barbár jövő Ezredvégi fantázia
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Helsinki az egész világ Bohémélet
• Schubert Gusztáv: Kis kombinátorok A nagy postarablás
LÁTTUK MÉG
• Glauziusz Tamás: Téli mese
• Báron György: Benzin, étel, szállás
• Koltai Ágnes: A navigátor
• Turcsányi Sándor: Micsoda csapat!
• Sneé Péter: Szűnj meg, Fred!
• Turcsányi Sándor: Fortress
• Sárközi Dezső: Bumeráng

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Gyilkosok szentélye

Varró Attila

Peace Hotel/Woh ping faan dim – hongkongi, 1995. Rendezte: Wai Ka-fai. Szereplők: Chow Yun-fat, Cecilia Yip, Ho Chin. Forgalmazó: Best Hollywood. 89 perc.

 

A távol-keleti harcművészeti filmek és az italowestern közötti párhuzamot a hetvenes évek óta számos hídalkotás bizonyítja a Vörös naptól Az idegen és a mesterlövészen át aSukiyaki Western Djangóig, hol keleti hősöket száműzve Nyugatra, hol koltra cserélve a kardokat: a hongkongi Wai Ka-fai debütfilmje, a Gyilkosok szentélye azonban rendhagyó módon egy alig ismert wuxia szubzsánert illeszt az olasz/amerikai kontextusba. A korai King Hu-mesterművek (Shaolinok szövetsége) óta „fogadó-filmként” ismert típus lényegét utópisztikus helyszíne, a világok határán álló fogadó jelenti, ahol az emberfeletti hős az ártatlanok érdekében térdre kényszeríti a zsarnokság túlerőit – esetünkben egy öldöklésbe fáradt egykori banditavezér, a Gyilkos, a „Béke Hotel”-jében menedékre talált szélhámosnő védelmében egy nagy csapat bosszúszomjas útonállót.

Noha a film legfontosabb csáberejét – a kiváló fényképezésen túl – a John WooChow Yun-fat mesterpáros utolsó hazai közös munkája jelenti (az előbbi csupán produceri minőségben szerepel, az utóbbi viszont forgatókönyvíróként is), Woo néhány fehér galambon és egy bravúros gépfegyveres mészárláson túl egyáltalán nem mutatkozik, Chow pedig többnyire csak vígjátéki sármját kamatoztatja a zavaros, screwball-komédiákat idéző cselekményben. Wai rendezése ugyanakkor lenyűgözően ötvözi a Corbucci-westernek látványvilágát (karcos, szépiaszín képsoroktól porfelhős, vérzivataros leszámolásig) a wuxia dinamizmusával, sőt Hu szelleméhez híven a politikai allegória lehetőségét is felkínálja nézőjének, ezúttal a kínai visszacsatolás közeli fenyegetésében élő Hongkongról mintázva békebeli fogadóját.

Extrák: Az előzetes mellett külön érdekesség a nevetséges színvonalú magyar fordítás.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/08 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10251