KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/július
KRÓNIKA
• N. N.: Tisztelt Szerkesztőség!
• N. N.: Hibaigazítás

• Forgách András: A káosz gyémánttengelye Ran
• Schubert Gusztáv: A gyöngédség forradalma Pozsony
• Varga György: A nonkonformizmus lova Beszélgetés Jan Němeccel
• Zalán Vince: Kelet-nyugati átjáró Berlinale
• Birinyi Éva: Drakulák és denevérek Fantasztikus filmek fesztiválja
FORGATÓKÖNYV
• Kornis Mihály: Magyar Rekviem
KRITIKA
• Székely Gabriella: Elfogytak a fotók Napló apámnak, anyámnak
LÁTTUK MÉG
• Kövesdy Gábor: Drágám, a kölykök összementek
• Megyesi Gusztáv: Aszex
• Báron György: Goodbye Emmanuelle
• Koltai Ágnes: Menekülő ember
• Hegyi Gyula: Tango és Cash
• Schubert Gusztáv: A ragadozó
• Tamás Amaryllis: A rendőrsztori folytatódik
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Szigetnapló három lexikonról Lexikon-izgalmak
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Panoráma, avagy a legfőbb érték az ember

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Meztelen befutó

Baski Sándor

Flitzer – svájci, 2018. Rendezte és írta: Peter Luisi. Kép: Nicolo Settegrana. Zene: Michael Duss, Martin Skalsky és Christian Schlumpf. Szereplők: Beat Schlatter (Balz Naf), Doro Müggler (Sandra), Bendrit Bajra (Kushtrim), Luna Wedler (Elisa). Gyártó: Spotlight Media Produktion. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 98 perc.

 

Ha az ókori görögök még nem is, de a neo-adamiták a 15. században már előszeretettel rohangáltak meztelenül a köztereken. Később Angliában is feljegyeztek néhány esetet, tömegessé pedig az 1960-as évektől vált a jelenség az egyetemi kampuszokon. A televíziós sportközvetítések elindulásával új platform nyílt az exhibicionisták számára, és ha a hóbort az utóbbi években le is csengett (nem teljesen függetlenül attól, hogy az adásrendezők már nem mutatják meg a nézőknek a pályafoglalókat), a legutóbbi labdarúgó-világbajnokság döntőjét is sikerült megzavarnia politikai tiltakozásként a Pussy Riot tagjainak, még ha ők ruhában is hajtották végre az akciót.

A streakerségnek (nálunk nincs hagyománya, ezért külön szavunk sincs rá) van tehát múltja és kultúrája, papíron ki is lehetne tölteni vele egy másfél órás játékfilmet. A svájci Peter Luisi abból a kellően abszurd, mégis logikus alapötletből indult ki, hogy amennyiben a futball minden egyes aspektusára lehet fogadni, akkor vígjátékának főhőse miért ne svájci frankosíthatná a streakerek teljesítményét is? A meztelen befutóban az ötletgazda, a minél nagyobb kontraszt kedvéért, egy foci ellen beoltott gimnáziumi tanár, aki a legendás svájci írónak, Gottfried Kellernek akar múzeumot gründolni, de elszórja az iskola pénzét. A lebukástól rettegve pattan ki a fejéből a nagy ötlet, és az üzlet hamarosan annyira beindul, hogy még egy (illegális) streaker-képzőt is elindít.

A pikáns téma ellenére Luisi bohózata illedelmes, korrekt és fájdalmasan középszerű. Az első negyedóra alapján a történet további alakulása pontosan lekottázható, a legalább mérsékelten szellemes finálét pedig a nyitójelenetben látható flashforward lövi le. A meztelen befutó legnagyobb bűne mégis az, hogy óriási ziccereket hagy ki – nincs mondandója sem a modern fociról, sem a sportfogadások világáról, de még magáról a streaker-jelenségről sem.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/03 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14025