KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/július
• Schubert Gusztáv: A szakma mikroklímája Vita a filmgyártásról – Kovács András
• Schubert Gusztáv: Kalandra fel! Vita a filmgyártásról – Makk Károly
• Schubert Gusztáv: Dinamikus esélyegyenlőséget! Vita a filmgyártásról – Jancsó Miklós
• Bikácsy Gergely: A kukkoltatók Egészséges erotika
• Ardai Zoltán: Düh és textúra Beszélgetés Timár Péterrel
• Barna Imre: Popreál Popeye
• György Péter: Az álomgiccs vidámparkja A képregényről
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Lidércek háborúja Belgrád
• Zsugán István: Új szerzők, régi mesék Sanremo

• Antal István: Jean Genet föld alatt Egy nem látható film története
• Kovács András Bálint: Új hullámok Európában
• Marx József: Az ellopott bicikli Jegyzetek a neorealizmusról
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Varjas Endre: Igazságvadászat Vagyim Abdrasitov

• Pörös Géza: Váljanak a filmkultúra igazi műhelyeivé Megalakult a Magyar Filmklubok Szövetsége
LÁTTUK MÉG
• Bársony Éva: Indiana Jones és a végzet temploma
• Báron György: Egy maréknyi dollárért
• Kovács András Bálint: Egy bolond százat csinál
• Vida János: Szamurájháború
• Nóvé Béla: Zsaroló zsaruk
• Kabai József: Kacor, a detektív
• Tóth Péter Pál: Mire megyek az apámmal?
• Upor László: Balkán Expressz
• Faragó Zsuzsa: Veszélyes repülés
• Kapecz Zsuzsa: Tarts még, tarts még, bűvölet!
VIDEÓ
• Beke László: A kép csábítása avagy a csábítás képei Bódy Gábor videóinak elemzése helyett
• N. N.: Marler-díj
• Peternák Miklós: Építők
• Preisich Gábor: Építők Bódy Gábor videó-tervezetének egyik fejezetéből – Beszélgetés Preisich Gáborral
• Bódy Gábor: Építők Bódy Gábor videó-tervezetének egyik fejezetéből – Beszélgetés Preisich Gáborral
KÖNYV
• Balassa Péter: „Ki látogatott meg bennünket?”
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: NDK rajz- és animációs filmhét

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Császárok klubja

Mátyás Péter

 

William Hundert a görög-római történelem professzora egy keleti parton fekvő magániskolában, a hetvenes években. Gazdag emberek gyerekeit oktatja magas színvonalon, miközben jellemüket, erkölcsüket is formálja. A félév során új diák érkezik az osztályba. Sedgewick egy szenátor önző és elkényeztetett fia, aki kibújik az iskola szigorú normái alól. Dohányzik, férfi magazinokat lapozgat és Mao képét akasztja szobája falára. A beképzelt, tudatlanságára büszke ifjú tanára tudásától és emberi tartásától fellelkesülve évfolyamának egyik legjobb tanulója lesz, így elindulhat a Julius Caesar versenyen, a győztes történésznek járó babérkoszorúért.

A film morális példázata mögött kettős emberi dráma zajlik. A tanár tudós apja emlékének árnyékában él, bensőséges érzelmi szálak fűzik egyik kollégája feleségéhez, ám szerelmük kimondatlan és beteljesületlen marad. Az ókori gondolkodók nyomán hirdeti, hogy az ember jelleme a sorsa, ennek megfelelően él és tanít. Elhivatottságával, etikai elveivel szembesül, amikor huszonöt évvel később ismét találkozik egykori diákjaival. Sedgewick jellemét ellenben politikus apja alakítja, ezért vonakodik a tanár által kínált példa követésétől. Ambiciózus, kizárólag a nyerésre összpontosít, célja elérése érdekében a csalástól, az álnok módszerektől sem riad vissza. Nagy jövő előtt áll, noha tisztában van gyengeségeivel, önbecsülése pedig romokban hever.

Akik szerették a Holt Költők Társaságát, azoknak most sem kell csalódniuk. A Császárok klubjában a tanár-diák konfliktusból fakadó felismerések, igazságok könnyen olvashatók, a magatartásminták jól elhatároltak, követhetők vagy elutasíthatók. Igaz, a felvázolt karakterek kissé merevek, mintha lombikban születtek volna, a történetet pedig áthatja a nosztalgia, olykor a szentimentalizmus légköre. Kevin Kline Oscar-díj gyanús alakítása és Koltai Lajos operatőri munkája viszont feledtetik kifogásainkat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/05 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2247