KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/június
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Norvég és NDK filmhét Budapesten

• Greskovits Béla: Esélylatolgatás Filmgyártásunk koprudukciós vállalkozásairól
• Koltai Tamás: Kacsafilozófia – háziszárnyassal Szegény Dzsoni és Árnika
• Kovács András Bálint: Ipari rituálé és nyelvi mítosz Beszélgetés Bódy Gáborral
• Barna Imre: Werther a kórházban A rét
• Ardai Zoltán: Kis nagy ábránd Atlantic City
• Zalán Vince: A gondolkodás menedéke Lindsay Anderson filmjeiről
• N. N.: Lindsay Anderson filmjei
• Wisinger István: „Egy kissé mindannyian bolondok vagyunk...” Budapesti beszélgetés Lindsay Andersonnal
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Az érettség kora Az új görög film
• Molnár Gál Péter: A Zorbátlanított Hellász Jegyzetek Angelopuloszról
• N. N.: Theodorosz Angelopulosz filmjei

• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 2.
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A telhetetlen méhecske
• Gáti Péter: Egy festő tragédiája
• Varga András: A profi
• Zoltán Katalin: Tamás bátya kunyhója
• Greskovits Béla: A szénbányász lánya
• Peredi Ágnes: Gyilkosság a tajgán
• Kapecz Zsuzsa: A bojánai mester
• Hollós László: Flep, a róka
• Vanicsek Péter: Harc a vízen
• Greskovits Béla: Vámpírok bálja
• Simándi Júlia: Bölcs Jaroszlav
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Három szólamban Áprilisi műsorokról
• Báron György: Realizmus és dekadencia Luchino Visconti portréjához
KÖNYV
• Gaál István: Itáliai csoda némán Könyv az olasz némafilmről

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hajnalcsillag

Schreiber László

 

A győztes a háború után emlékműveket készít, és valószínűleg sok évnek kell elmúlnia ahhoz, hogy műveket készíthessen. A Hajnalcsillag című koreai film még a rokonszenvesebbek közül való, amelyben nem a győzelem eufóriája, hanem a háború okozta trauma ábrázolása kerekedik fölül. Mindazonáltal azt hiszem, hogy ez a film a koreai embereknek szól, nem nekünk, ezért nem is tartom sem szükségesnek, sem ízlésesnek hiányosságait és gyöngeségeit lajstromozni. Ha elhisszük a tragédiáról, hogy tragédia, ha elhisszük valamiről, hogy valakinek nagyon fontos, és nem finnyáskodunk, végül az is kiderülhet, hogy az ügyetlen igyekezet majdnem olyan megindító, mint a hasonló célú mesterfogások. Bár mielőtt igazán megindulnék, eszembe jut a háború valódi erkölcse, miszerint például ejtőernyősre tilos lőni, de azért a katonai tankönyvek gondosan oktatják, hány méterrel kell a lefelé ereszkedő alá célozni, hogy a lövedék célbaérjen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/03 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5593