KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/január
KRÓNIKA
• N. N.: Alberto Cavalcanti, King Vidor, Elio Petri, Jacques Tati

• Zalán Vince: Színt vallani Új Balázs Béla-kötetek
• Balázs Béla: Filmkritikát! Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Nanuk, az eszkimó Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: A kritika kritikája Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Pénzért mindent Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Polikuska Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Levél Erdei belügyminiszter úrhoz a cenzúráról és egy szép magyar szóról Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Koltai Tamás: Szakszeűen kisiklatott vonatok Viadukt
• Koltai Ágnes: Varázslók és emberek Tündér Lala
• Boros István: Elsőfilmesek, 1983 Erdőss Pál, Sólyom András, Szurdi Miklós, Vészi János
• Nemes Nagy Ágnes: Vadnyugat keleten A testőr
• András László: Ötezer éves történet A postás mindig kétszer csenget
• Molnár Gál Péter: Játék a bizonytalansággal Madarak
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Múlt és jelen Mannheim
• Zsugán István: Emberek a fevevőgép előtt Nyon

• Bikácsy Gergely: Bálnák és szalamandrák Vázlat Alain Tannerről
• N. N.: Alain Tanner filmjei
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A gránátalma színe
• Kövesdi Rózsa: Várlak nálad vacsorára
• Simándi Júlia: A 34-es gyors
• Simándi Júlia: Az elnök elrablása
• Kapecz Zsuzsa: Nyugtalanság
• Farkas András: Kétes hírű menyasszony
• Schubert Gusztáv: Szökés a halál elől
• Schubert Gusztáv: Szerelmek, esőcseppek
• Varga András: Végállomás
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A művész élete képekben Liszt Ferenc
• Szilágyi János: A Kockázat kockázata
• Csepeli György: Kant a televíziót nézi A tévéműsorok tetszéséről
KÖNYV
• Simándi Júlia: A hallgatag Asta

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Két királynő

Sándor Anna

Mary Queen of Scots – brit, 2018. Rendezte: Josie Rourke. Írta: John Guy könyve alapján Beau Willimon. Kép: John Mathieson. Zene: Max Richter. Szereplők: Saoirse Ronan (Stuart Mária), Margot Robbie (I. Erzsébet), Guy Pearce (Lord Cecil), David Tennant (Knox), Jack Lowden (Darnley). Gyártó: Focus Features / Working Title Films. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 124 perc.

 

A Két királynő történelmi drámának álcázott feminista tételfilm, ami Stuart Mária és I. Erzsébet uralkodását az elnyomó férfiakkal szembeni túlélési stratégiák felől elemzi – bántóan leegyszerűsítően. 1561-ben a megözvegyült Mária a francia udvarból visszatér Skóciába, hogy elfoglalja az őt jogosan megillető trónt. Ezzel viszont több érdeket is sért: unokatestvére, I. Erzsébet hatalma gyengülhet Angliában; a skót protestánsok – az élükön John Knox-szal – a patás ördögöt látják egy katolikus és nő uralkodóban; és Mária féltestvére sem szívesen engedi át a Skócia feletti irányítást.

Josie Rourke színházi rendezőnő elképzelése az volt, hogy filmes debütálásával olyan nőjogi témákat dolgoz fel, mint például, hogy patriarchális közegben egy nő csupán a teste és a biológiai funkciói felől értelmezhető, akkor is, ha uralkodó – sőt, akkor még inkább. Stuart Mária és I. Erzsébet vetélkedése pedig hálás kiindulópont ehhez, hiszen mindkettejüket sokat ostromolták: mikor mennek férjhez, és lesz-e örökös. Ez a téma végig is vonul a filmen, olyan – egyébként üdvözlendő – normalizálási törekvésekkel, mint például a menstruációs vér diszkrét, de direkt ábrázolása. Ahogy megjelenik az a fájdalmas folyamat is, ahogy Erzsébet férfiasította magát, Mária pedig belebukott az ellenséges férfiak ármánykodásaiba.

Noha a sztoriban bőven akadnak történelmi pontatlanságok, ezeknél bosszantóbb a szappanoperára hajazó stílus. A királynő érzékenységét ábrázolandó a Máriát alakító Saoirse Ronan ugyanis hol sírva fakad, hol bármilyen helyzetfelismerő képességet mellőzve hoz impulzív döntéseket. Így miközben Rourke egy korát meghaladó humanista embert és a nőgyűlölet áldozatát akarja bemutatni, olyan figurát épít fel, aki teljesen alkalmatlan az uralkodásra. Nem azért, mert nő, hanem mert rossz döntéseket hoz, de ez a filmből nem fog kiderülni, és ez az igazi alkotói öngól.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/03 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14029