KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

         
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bori Erzsébet: Ember Judit (1935–2007)
TARR
• Kovács András Bálint: Körbezárva A londoni férfi
• Várkonyi Benedek: Szép a rút, és rút a szép Beszélgetés A londoni férfiről
RADVÁNYI 100
• Muhi Klára: Összeszedni a szétdobált világot Radványi Géza
• N. N.: Radványi Géza (1907–1986) filmjei
• Muhi Klára: A kételkedés tudománya Bacsó Péter Radványi Gézáról
GAÁL ISTVÁN
• Bikácsy Gergely: A hajnali utas Gaál István városai
• Jancsó Miklós: A Prédikátor könyve
• Gaál István: A birnami erdő Macbeth – Az utolsó kézirat
AMERIKA-PARANOIA
• Barotányi Zoltán: Kumulatív gránátok Hollywood háborúba megy
• Géczi Zoltán: A Keselyű három éve Bourne-trilógia
• Klág Dávid: Kínoz a haza Tortúra a moziban
NEO-NOIR
• Varró Attila: Vezér-gondolat Amerikai gengszter
• Sepsi László: Sötét tornyok Szerepjáték és film noir
ROMÁN ÚJ HULLÁM
• Bori Erzsébet: Eldobott nemzedék 4 hónap, 3 hét és 2 nap
• Dániel Ferenc: A Conducator árnya Román új hullám
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Demokrácia-leckék Verzió
MÉDIA
• Deák Dániel: A világháló Lumière-jei YouTube-sokk
HATÁRSÁV
• Palotai János: A vágy lakhelyei Dalí és a film
MOZIPEST
• Kelecsényi László: A lázadás mozija Art-kino
KÖNYV
• Bajtai András: A halászó ember Hogyan fogjunk nagy halat?
KRITIKA
• Csillag Márton: Kis lépés Egonnak… Egon és Dönci
• Stőhr Lóránt: Könnyű pára Medúzák
• Nevelős Zoltán: Szigorúan ellenőrzött közterek Red Road
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Kasszandra álma
• Kolozsi László: Szappanopera
• Kovács Gellért: Vágy és vezeklés
• Pápai Zsolt: Kalifornia királya
• Tüske Zsuzsanna: Mesterdetektív
• Vajda Judit: Mindennapi kenyerünk
• Schreiber András: Hideg nyomon
• Klág Dávid: Beowulf – Legendák lovagja
• Vízer Balázs: Golyózápor
DVD
• Ardai Zoltán: Ne nyúlj a fehér nőhöz! A hétköznapi őrület meséi
• Csillag Márton: Shortbus
• Alföldi Nóra: Rosszbarátok
• Pápai Zsolt: A dzsesszénekes

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Beowulf – Legendák lovagja

Klág Dávid

Beowulf – amerikai, 2007. Rendezte: Robert Zemeckis. Írta: Roger Avary és Neil Gaiman. Kép: Robert Presley. Zene: Alan Silvestri. Szereplők: Ray Winstone (Beowulf), Angelina Jolie (Grendel anyja), Anthony Hopkins (Hrothgar), Robin Wright Penn (Wealthow). Gyártó: Image Movers / Shangi-La Entertainments. Forgalmazó: Intercom. Feliratos. 113 perc.

 

Van valami a Beowulf technológizált realizmusában, ami ijesztőbb egy hordányi Grendelnél, nevezetesen az, hogy mi szükség van tradicionális akciósztárokra és azoknak a tökéletesen karbantartott testére, ha Ray Winstone bucifejéből és mackótermetéből is képes a technika perfekt fizikumú szörnymészárost teremteni? És mi lesz ezentúl a bulvárlapok elé vetett ősi gyönggyel és a producerek végső megoldásával, nevezetesen az A-listás sztárok nagyvászoni meztelenkedésével, ha már Angelina Jolie idomait már pixelhalmok is másolhatják? És hol maradnak a beszédes szemek, az improvizált tikkek és az ösztönös mimika, ha a színészmunka legkisebb közös többszöröseit vektorok és programparancsok fogják diktálni?

Robert Zemeckis (Forrest Gump), Roger Avary (A vonzás szabályai) és Neil Gaiman (a Sandman képregénysorozat írója) szupergrupja és szabadon vett ősköltemény-adaptációjuk addig működik, amíg cselekményét és történetét is a hősies gesztusok és az elnagyolt mozdulatok uralják. A vériszamos hentelés és az azt megelőző macsó hőbörgés sikeresen, de tudatosan tapicskol térdig az önparódiában, messze járva a 300 dárdát nyelt és dögszagú heroizmusától, de még bőven a manapság újraéledő stílus elvárásain belül.

Ám a Beowulf legnagyobb bukfence az, hogy a felénél átvált egy könyörtelen, cinikus és agyonszexualizált, de minden percében szórakoztató He-Man epizódból egy lapos és elcsépelt tanmesébe a generációs felelősségről, mitikus párkapcsolati kavarásokról és súlyos következményeiről. Ami különösen problémás, ha animált viaszarcoknak kellene évtizedek roppant titkait tükrözniük.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/01 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9223