Ez a kanadai film két dolgot bizonyíthat be a nézőnek: 1. általános mondanivaló: a leghidegebb fejű ember érzelmei is befolyásolhatók, 2. speciálisabb: egy kapitalista állam végrehajtójának nemcsak az adósokkal, rosszindulatú munkatársaival, hanem saját lelkiismeretével is meg kell küzdenie.
A mondanivalót hordozó cselekmény pedig játszódik a nyugati társadalom business-szellemmel átszőtt hétköznapjainak világában. Maga a cselekmény azt mondja el – naivan, az emberi lélek bonyolultságát meghazudtolóan –, hogy miféle motiváló tényezők hatására hagy fel „szakmájával” a végrehajtó-berkekben „az év embere”-ként emlegetett John Collins. Nem lenne fair dolog kiragadni akár egyet is ezek közül a tényezők közül, olyan szépen illeszkednek súlyuknál és hatásuknál fogva lineáris sorrendbe.