KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/július
KRÓNIKA
• N. N.: César Budapesten
AFRO-AMERIKAI FILM
• Kovács András Bálint: Fekete ügv Amerika külsőben
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Takács Ferenc: Christopher Marlowe és a manierista filmkép II. Edward

• Csáky M. Caliban: Az eltörhetetlen pálca Greenaway, Jarman, Prospero
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: A turné Részletek egy forgatókönyvből
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: A parvenü katona A filmszínész Stroheim
TELEVÍZÓ
• Dániel Ferenc: A pojáca bütykös lábai Totò a magyar tévében
KÖNYV
• Báron György: Párizs ege alatt Bikácsy Gergely: Bolond Pierrot moziba megy
FESZTIVÁL
• Báron György: Hitler Goebbeisszel frizbizik Mediawave, Győr
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Elemi ösztön
• Békés Pál: Szabad préda
• Turcsányi Sándor: Alvajárók
• Sárközi Dezső: Állj, vagy lő a mamám!
• Turcsányi Sándor: Freddy halála (Az utolsó rémálom)
• Hajnal Csilla: Szombat esti frász
• Koltai Ágnes: Gáláns dámák

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Freddy halála (Az utolsó rémálom)

Turcsányi Sándor

1963. november 23-a, Dallas: Rémület az Elm utcában. Ez még nem Freddy halála. Lám, nemcsak minden városban, de minden történetben van Szilfa utca. JFK után itt van nekünk OFK, az Ollókezű Freddy Krueger. Régi ismerős.

Csakhogy míg az ártatlanság elvesztése könnyen ment (az elnök fél órán belül meghalt), addig most, az ezredik numera után sem lehetünk biztosak a végkielégülésben. Hiába a kecsegtető cím, hiszen ez már vagy a hatodik nekiveselkedés, és az eddigiek is mindig azzal a reménnyel zárultak, hogy na végre, talán sikerült megszabadulnunk rémálmainktól. Aztán Freddy visszatért.

Visszatért, s most is, mint eddig valahányszor, a serdületlen ifjúságra vadászik. Számukra jelenti a legfőbb veszedelmet a vásznon és a zsöllyében is. De vannak dolgok, amiket nem lehet elég korán kezdeni, s nem kivétel ez alól az elhülyülés sem.

Kedves nézőink, kéretik nem elaludni, mert a szörny az álmokban garázdálkodik. Freddy – akárcsak alkotója – álmainkban tesz kárt. De hol vannak már a nagy álmok! Ilyen picikét, mint Freddy, egy cselédlány is tud álmodni: levágott ujjak, nehéz gyerekkor, néha egy kis Twin Peaks. Észre sem vesszük, máris ébren vagyunk, s ez sem sokkal különb.

A film utolsó tekercsét speciális szemüvegen keresztül, térhatásban élvezhetni. Dupla haszon a gyerekeknek, hisz a spéci kukkert haza lehet vinni, és lehet nézni rajta a Tutti Fruttit. Jó éjszakát, gyerekek!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/07 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=516