KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/február
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lancester és Volonté
• Perjés Géza: Nyilatkozat
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: Krém torta nélkül A magyar film és a közönség
• Gothár Péter: Részleg-részletek Nem vagyunk divatban
• Bérczes László: Nem más Beszélgetés Elek Judittal
• Janisch Attila: „A Föld se volt más, mint egy fölborult fazék” Beszélgetés Szász Jánossal
1895–1995
• Kelecsényi László: [Krúdy tárcájáról]
• Krúdy Gyula: A fény hőse Pesti levelek

• Király Jenő: Frankenstein és Faust Frankenstein-tanulmányok (1.)
• Reményi József Tamás: Cseresznyéskert, 1936 Csalóka napfény
• Dániel Ferenc: Dosztojevszkij-mutatvány Innokentyij Szmoktunovszkij
KRITIKA
• Fábry Sándor: Zúg a Volga Vigyázz a kendődre, Tatjána!
• Forgách András: Kamu A pestis
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Függőkertek
• Glauziusz Tamás: Mina Tannenbaum
• Nagy Gergely: Végsebesség
• Takács Ferenc: Négy esküvő és egy temetés
• Mockler János: Hegylakó 3.
• Asbóth Emil: Junior

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Függőkertek

Tamás Amaryllis

Méltán többszörös fesztiváldíjas spanyol film (San Sebastian, Madrid, Taormina –1993.) egy naivan jóindulatú szabómesterről. Akit egy valóságos mesterboszorkány, Toro (egyben mulatótulajdonos és biliárdzsonglőr), valamint holdudvarában kóválygó beosztottjai előbb láthatatlanul finom, később brutálisan megjelenített praktikákkal juttatnak el ama bizonyos keresztútig. Oda, ahol még egy földreszállt angyalt is megkísérthetnek az ártó hatalmak, a rontás igézete. Templomdomb helyett e mulatóban dombérozik a földi ördög, ujjvédő tokjában kígyókő, varázserejű amulett helyett gyilkos szikét rejtegetve. A dél-amerikai Hannibál tanár úrba oltott együgyű szabómestert megbűvöli a sátánlény érzékien szép menyasszonya. A kapcafőzés, nyomfelszedés boszorkányos praktikáit szakmája kellékei helyettesítik, a gombos- és a varrótűk a szerelmi babonák archaikus eszközei.

Ősi hiedelem szerint ha a boszorkánytanítvány félelem nélkül átél hét éjszakát a bűvös-bájos, gonoszjáró napokon – vagy legalábbis félelmet nem mutat –, maga is boszorkánnyá válik. A film gyilkos poénja tisztatekintetű főhősünk színe-változása felől nem sok kétséget hagy.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/02 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=410