KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/május
KRÓNIKA
• N. N.: A Filmvilág köszönetet mond
• N. N.: Alapítvány a Fészek Művészklubért
MAGYAR MŰHELY
• Ardai Zoltán: A máskéntfilmezők Műhely és idő
• Báron György: Mozimámor Belső mozi; 4, 6, 8
• Sipos Júlia: Túlélni a törpekort Beszélgetés a Stúdió vezetőivel

• György Péter: Szenvedély és erőszak Veszett a világ (Wild at Heart)
• Koltai Ágnes: Veszett a világ (Wild at Heart) David Lynch
• Kozma György: Csalárdabb a szív mindennél… Veszett a világ (Wild at Heart)
• Csejdy András: Mindhalálig duma Barry Gifford teremtményei
VÁROSVÍZIÓK
• Koltai Ágnes: A város filmje
• Dániel Ferenc: Nyakunkon maradt örökség Nagyvárosi képzelet
• Tillmann József A.: A változás vadona Városi lapok a Nomádok Könyvéből
LENGYEL FILM
• Koltai Ágnes: Főtt agyak Skolimowski anno...
• N. N.: Jerzy Skolimowski filmjei
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Ferreri medvéje Berlinale
KRITIKA
• Reményi József Tamás: Önmagunk túszaiként Isten hátrafelé megy
• Spiró György: Protkó Sztálin menyasszonya
• Molnár Gál Péter: Lázár vagyok a csókok lakomáján Cyrano de Bergerac
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: A halál keresztútján
• Koltai Ágnes: A zöldfülű
• Hegyi Gyula: A kézilány meséje
• Békés Pál: Képeslapok a szakadékból
• Székely Gabriella: Bármerre jársz
• Tamás Amaryllis: Bizánci tűz
• Békés Pál: Ébredések
ELLENFÉNY
• Bikácsy Gergely: A nőnemű revolver

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A halál keresztútján

Fáber András

 

A film története – legalábbis amerikai szemmel nézve úgy hathat – a történelmi múltban, vagyis 1929-ben játszódik. Ez nemcsak a mostanság oly divatos retro-atmoszféra megértése szempontjából fontos adalék: tudvalévő, hogy a választott időpont, melyben Joel Coen rendező és „tettestársai” a cselekményt játszatják, a prohibició végnapjaira, illetőleg a nagy gazdasági válság előestéjére esik: ez egyszersmind a klasszikus amerikai gengsztertörténetek fénykora, amelyet jeles rendezők (Coppola, Scorsese, De Palma) ma is szívesen elevenítenek föl.

Ebben a korban és ebben a közegben hordozza meg blazírt képét és makulátlan kalapját a kitűnő Albert Finney, aki italo-amerikai és judeo-amerikai gengszterek rivalizálásából azáltal igyekszik jellegzetes, poszt-cowboy magányos hősként élve kikerülni, hogy mindig egy lépéssel tovább gondolkodik környezeténél. Az olasz gengvezér illően érzelmes és családszerető minden kegyetlensége mellett, a zsidó haver (érdekes újítás a gengszterfilmek tipológiájában) kellően cinikus és siránkozó, hősünk pedig példamutatóan nemeslelkű, bár ezt a durva közegben titkolnia kell.

Egy nagy hagyományú műfaj viszonylag igényes késői darabja a film, csaknem élő karakterekkel és elég fordulatos cselekménnyel a leselkedő halál árnyékában.

Leo kalapja pedig olyasmi, mint Humphrey Bogart ballonkabátja – kissé fáradtabb színben. S a mai világban már ez a szín is méltánylandó.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/05 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4124