KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/január
KRÓNIKA
• Schubert Gusztáv: Samuel Fuller

• Szilágyi Ákos: Iván árnyékában Változatok rettentőre
• Csejdy András: Hinta, palinta Az erőszak vége
• Bori Erzsébet: Tiszta sor Az ifjú Wenders
TELEVÍZÓ
• Zachar Balázs: Piac-kép Kereskedelmi televíziók
• Békés Pál: Ha az ember Scolába jár Híradó-világ

• Varga Balázs: Megszállottan Sorsfilmezés
• Kornis Mihály: Felfelé a lejtőn Töredékek a hatvanas évek filmművészetéről
• Csejdy András: Epe és lép Hatvanas évek
• Hirsch Tibor: Örök élet, sok kis halállal A kosztüm lehull
• Déri Zsolt: Klipsz: szemrevaló fülbevalók Popvideók
• Fáy Miklós: Igazságot Georges Delerue-nek! Filmzene
• Nyírő András: Házi dj Internet
KRITIKA
• Báron György: Szerelmese Tamás és Juli
• Bikácsy Gergely: A becsvágyó Filmszakadás
LÁTTUK MÉG
• Csejdy András: Szigorúan bizalmas
• Báron György: Intim kapcsolatok
• Schubert Gusztáv: És a nyolcadik napon
• Nevelős Zoltán: Alul semmi
• Takács Ferenc: Csillagközi invázió
• Ardai Zoltán: Földön egy angyal
• Kovács Kristóf: A gyűjtő
• Csordás Lajos: A holló 2.
• Hungler Tímea: Összeesküvés-elmélet
• Turcsányi Sándor: Tűzhányó
• Tamás Amaryllis: Spawn

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szigorúan bizalmas

Csejdy András

 

Azt mondom, Los Angeles, és hozzáteszem, hogy az ötvenes évek elején. Itt szünetet tartok, és hagyok időt az olvasónak, hogy megjelenjen előtte a háború utáni Amerika, a virágzó, kapitális film-centrum: az angyali polisz járdáin vasalt, gojzervarrott borjúbőrcipők kopognak, széles az öltönyzakó hajtókája, a népautók Warsawára hasonlítanak, a menőbbek automobiljának fara cápauszonyra emlékeztet, erősen sminkelik magukat a nők, hogy a gyorsan borostáló férfiak lehelete whisky-ízű, még a vászonról is érezni. Klisé-, kosztüm-, díszlet-világ ez, Hollywood és Beverley Hills, hatalmasságok és kurvák, firkászok és zsernyákok a lakói, a bűn jól szervezett, a zsaruk jellemtelenek, a vezetők korruptak, mindenhova beszivárog a politika, mindenki a maga pecsenyéjét sütögeti… a közhelyek óceánt rekesztenek. A koptatott hívószavakból James Ellroy nagyon nagyregényt írt, négy testes kötetnyi hagyományos prózát, egy izgalmas korszak árnyalt, realista körképét, Curtis Hanson pedig, A kéz, mely a bölcsőt ringatta rendezője, ezt a makrokorpuszt vette alapul, nyeste, nyesegette, dialogizálta és jelenetezte, forgatókönyv adaptálódott az eredeti műből, végül film lett belőle, egy száznegyven perces, feszesen szerkesztett, izgalmas, bonyolult szövésű szociothriller, varázslatos sztárparádé, Made in U.S.A. Bud White biztost kiskorában a radiátorhoz bilincselte édesapja, majd a szeme láttára halálra verte az anyut, angolosan távozott, a gyámhatóság három nap múlva talált a fiúra, aki mióta felcseperedett, könnyedén kijön a béketűrésből, ha nőket bántalmaznak. Ed Exley, a talpig becsületes, szemüveges, eminens kezdő zsaru detektívapukája is szőrén-szálán tűnt el, valami olasz nevű tette hidegre, az igazság ifjú bajnoka azóta küzd a rossz ellen. Jack Vincennes felügyelő (Kevin „Kaiser Söze” Spacey), egy szenzációhajhász kacsamagazin által híressé sztárolt, rutinba fásult hadnagy már nem is emlékszik, miért ment rendőrnek. Ők a jók. Meg Kim Basinger, a kor filmcsillagára, Veronika Lake-re megszólalásig hasonlító perdita és pornószubrett. A rosszak vannak többen, és, elárulom, megkapják méltó járandóságukat. Egyszer még nevetni is lehet. A Szigorúan bizalmas csöppet didaktikus, de végig élvezetes tömegmozi, látványos lövöldözésekkel és grafikusan erőszakos csetepatékkal, váratlan fordulatokkal és jelentős alakításokkal. Ha kikopik a cineplexből, jó ideig forog majd még az emberszabású vetítőkben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/01 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3581


előző 1 következőúj komment

ismeretlen#1 dátum: 2005-06-30 21:53Válasz
Az egyik kedvenc filmem, tudna Hollywood, ha akarna, kár, hogy ritkán akar.