KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
   2022/augusztus
MAGYAR PANTHEON
• Gelencsér Gábor: Megállt a menet Gyarmathy Lívia (1932–2022)
• Pólik József: Mit üzent a császár? Najmányi László (1946-2020)
GYEREKEK ÉS FELNŐTTEK
• Kovács Kata: A túlélésért küzdenek Kölyökbandák
• Bárány Bence: Traumák és maszkok Fekete telefon
• Rudas Dóra: „Lélek lép a lajtorján” A „belső gyermek” a filmekben
• Vajda Judit: Valóra vált kamaszálmok Stranger Things
SZTÁROK ÉLETE
• Varró Attila: Sztár a tükörben Fonda és a Klute
• Fekete Tamás: A Király új ruhája Elvis élete
• Déri Zsolt: Ki lőtte le Bambit? Danny Boyle: Pistol
• Baski Sándor: Haragban a világgal Nevem Zlatan
KÉPREGÉNY-LEGENDÁK
• Huber Zoltán: Inspiráló megszállottság Chester Brown: Louis Riel
ÚJ RAJ
• Gyöngyösi Lilla: Messze még az amerikai álom Új raj: Sean Baker
FESZTIVÁL
• Gyenge Zsolt: Vászoncsodák a Croisette-n Cannes
KÖNYV
• Stőhr Lóránt: Forma és hatalom Gelencsér Gábor: Közelkép
• Lénárt András: Múltunk a moziban Paár Ádám: A kosztümös film
KRITIKA
• Bartal Dóra: Az elmaradt Dolce Vita Rimini
• Kovács Patrik: Közöttünk az űr A Karantén Zóna
MOZI
• Rudas Dóra: Egy anya George Bush-sal szemben
• Vincze Teréz: Memoria
• Roboz Gábor: Bunker Game – Legbelső félelem
• Vajda Judit: Gyilkos party
• Greff András: Svindler
• Huber Zoltán: Thor: Szerelem és mennydörgés
STREAMLINE MOZI
• Pazár Sarolta: France
• Kránicz Bence: Zűrös kettyintés avagy pornó a diliházban
• Pozsonyi Janka: Felnőttem, csacsacsa
• Kolozsi László: A helyettes
• Csomán Sándor: A pincér
• Gyöngyösi Lilla: Kirobbanó szerelem
• Nagy V. Gergő: Hidegtál
• Varró Attila: Stone
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Ki méltó a pörölyre? Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Ki méltó a pörölyre?

Kránicz Bence

Thor a Bosszúállók nagy túlélői közé tartozik. Egy istentől nem is várnánk, hogy könnyen megadja magát, a Marvel-élcsapatban mégis kivételes, hogy az egyik szuperhőst az első filmváltozattól fogva ugyanaz a színész játssza, és még mindig a porondon legyen. A negyedik, Szerelem és mennydörgés alcímű Thor-mozit júliusban mutatták be, továbbra is Chris Hemsworth főszereplésével, a filmadaptációk sikerének köszönhetően pedig Thor-képregények is folyamatosan jelennek meg magyarul. A Fumax kiadó a szuperhős egyik legjobb korszakából válogat, amely történetesen majdnem a legfrissebb: Jason Aaron 2012-től nyolc éven át, több különböző sorozatban egyengette az asgardi trónörökös útját. Munkáját a szakma és az olvasók is nagyra tartják, utóbbiak körében azonban nagy port kavart, amikor 2014-ben Thor kalapácsát és a vele járó hősszerepet egy nő vette át Odin fiától.

Az esetnek két előzménye van. Az egyik a fikciós világban: az Original Sin minisorozat végén Nick Fury kémfőnök egy mondatot súgott Thor fülébe, amelynek hallatán a szuperhős többé képtelen volt megmozdítani a pörölyét. A másik előzmény a mi világunkban történt, a 2010-es évek feminista trendjeinek hatására ugyanis a fősodorbeli képregény is bátrabban kezdett női hősökkel kísérletezni. Vasember mellett Thor a másik legfontosabb figura, akinek a jelmezét, legalább időlegesen, nő öltötte magára. A mennydörgés istennője kötetnek éppen az a legfőbb kérdése: kicsoda az új Thor? Ha Odin fia többé nem méltó a pörölyre, ki más lehet képes forgatni ezt a rendkívüli fegyvert? Aaron és a két rajzoló, Russell Dauterman és Jorge Molina művében tehát, a kortárs szuperhősképregényre jellemző módon, a valódi konfliktus nem fizikai, hanem eszmei síkon zajlik. Feltűnik a Thor-mitológia régi gonosztevője, a Sötét világ alcímű filmben is kellemetlenkedő Malekith, az Átkozott, de a lényeg az, hogyan alkalmazkodik a feudális Asgard és Odin király a megváltozott világhoz, amelyben immár egy nő forgatja a nyilvánvalóan fallikus szimbólumként ábrázolt Mjölnirt. Aaron legszebb megoldása, hogy újításai dacára hű marad Thor szellemiségéhez, a hatvanas években ugyanis még a figura mindkét énje, a legyőzhetetlen isten és az egyszerű átlagember is nagyobb hangsúlyt kapott. A gyengeségben rejlő erőről, az „utolsókból lesznek az elsők” tételéről is szól tehát A mennydörgés istennője, ami akkor válik nyilvánvalóvá, mikor megoldódik a krimibe illő rejtély, és megtudjuk, melyik régi szereplő tért vissza Thorként.

*

Aaront korábban, hasonlóan a közvetlenül előtte Thorral foglalkozó Matt Fractionhöz, meglehetősen hidegen hagyta a szuperhős emberi énje. Pedig Stan Lee és testvére, Larry Lieber első, 1962-ben megjelent Thor-képregényeiben az amnéziától sújtott asgardi isten egyszerű emberként, a Donald Blake nevű sánta orvostanhallgató személyiségét magára öltve köt ki a Földön. Egy évvel később, a Journey Into Mystery 97. számától kezdve Lee és Jack Kirby fokozatosan mélyítették el Thor háttértörténetét, amihez szabadon merítettek a skandináv mítoszkincsből. Az ötven rövid fejezetben kibomló Asgardi mesék epikus fantasy, amelyben jégóriások és tűzdémonok, bátor cimborák és veszedelmes császárnők adják egymásnak a kilincset. Először látunk jeleneteket Thor és mostohatestvére, egyben ősellensége, Loki gyerekkorából, és bemutatkoznak a moziközönség számára is ismert asgardi atyafiak, Balder, Volstagg, Hogun és a többiek. Mindez alkalmat ad rá Kirbynek, hogy középkori hatású, de szerteágazó kulturális inspirációs forrásokból – az Odüsszeiából, a Bibliából, ‘50-es évekbeli Ray Harryhausen-trükkjelenetekből, valamint saját Fantasztikus Négyeséből – merítő kalandokat vessen papírra. A magyar kiadásban az ezredforduló után újraszínezett rajzokat találjuk, ami kereskedelmi szempontból érthető döntés, de a modern, digitális színvilág disszonáns hatást kelt Kirby képein, és némiképp túlzsúfolja az eredetileg is barokkos gazdagságú oldalakat. Mindazonáltal az Asgardi mesékre vezethető vissza mindaz, amilyennek Thort ma láthatjuk Aaron és mások képregényeiben, így a szuperhős alapos megismeréséhez kihagyhatatlan olvasmány.

 

Jason Aaron – Russell Dauterman – Jorge Molina: Thor – A mennydörgés istennője. Színes, keményfedeles, 224 oldal. Kiadó: Fumax.

Stan Lee – Jack Kirby: Thor – Asgardi mesék. Színes, keményfedeles, 264 oldal. Kiadó: Hachette.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2022/08 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15439