MoziÚri viszonyokVajda Judit
Cafe
Society – amerikai, 2016. Rendezte és írta: Woody Allen. Kép: Vittorio Storaro.
Szereplők: Jesse Eisenberg (Bobby), Kristen Stewart (Vonnie), Steve Carrell
(Phil), Blake Lively (Kat). Gyártó: FilmNation Entertainment / Gravier
Production. Forgalmazó: Cinetel. Szinkronizált.
95 perc.
Woody
Allentől a pályája alakulását egyre szomorúbb szívvel követők már rég nem
várnak semmit, ezért színtiszta örömöt jelent, amikor nagy ritkán beköszön egy
olyan mélységű mű, mint a Blue Jasmine
vagy egy olyan bájos kis semmiség, mint az Éjfélkor
Párizsban. A filmrajongók mély fájdalmára azonban az utóbbi években ennél
sokkal gyakoribb, hogy a mester olyan rettenetesen félresikerült munkákkal
próbálkozik kitartó rajongóinál, mint a totálisan semmitmondó Férfit látok álmaidban vagy az
arcpirítóan lapos és közhelyes Abszurd
alak.
Sajnos
a menetrend szerint érkező szokásos évi termés esetében is az utóbbi tendencia
érvényesül. Az Úri viszonyokban
megint jó nevű színészgárda próbálja takargatni a nyilvánvaló tényt, hogy egy
idő után a legjobb filmrendezőknek is (de Allennek mindenképpen!) nyugdíjba
kéne vonulniuk. Ha egy írónak nincs semmi épkézláb ötlete, vagy keres tovább,
vagy hagyja a fenébe. Kivéve, ha Woody Allennek hívják, mert akkor minden
körülmények között papírra veti a művet, mintha pisztollyal kényszerítenék. És
ugyanígy: emberünket az sem tántorítja el a rendezéstől, ha mindössze annyi jut
az eszébe, hogy a képek alá mondva mesélje el a cselekményt.
Beillesztve
az eddigi életműbe, az Úri viszonyok
a választásokról és a hűtlenségről szól – előbbit a Melinda és Melindában, utóbbit a Vicky Cristina Barcelonában tárgyalta már Allen, természetesen
sokkal jobban. Az új film nem csak a semmitmondásba, az unalomba is
menthetetlenül belefullad azzal, hogy a főhős szerelmi ügyének ismertetésekor
annyi közölnivalója sincs, mintha két távoli ismerősünkkel történteket
mesélnénk el pár mondatban. Az Úri
viszonyok ráadásul nem fut ki sehova – a semmiből a semmibe tart, így még
az sem mondható el róla, hogy olyan mérsékelten élvezhető alkotás lenne, mint a
Rómának szeretettel vagy a Káprázatos holdvilág.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 10 átlag: 6.9 |
 |
|
