KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/április
JANCSÓ MIKLÓS
• Báron György: Képek a hagyatékból A formalista és a moralista Jancsó
• Pintér Judit: Éljen Garibaldi! Jancsó Olaszországa − az olaszok Jancsója
• Muhi Klára: Jancsó-domb Beszélgetés Kende Jánossal
• Szekfü András: Kötések és oldások Beszélgetés Jancsó Miklóssal (1968) – 2. rész
• Förgeteg Balázs: Kötések és oldások Beszélgetés Jancsó Miklóssal (1968) – 2. rész
MESTERKURZUS
• Forgách András: A háromnevű Philip Seymour Hoffman (1967-2014)
• Nánay Bence: Rendet, rendet, műrendet! Wes Anderson képkompozíciói
MŰKINCSEK NYOMÁBAN
• Kránicz Bence: Mona Lisa meséje Hollywoodi képhamisítók
• Géczi Zoltán: A Führer múzeuma Műkincsrablók, műkincsvadászok
MAGYAR MŰHELY
• Szalay Dorottya: Trenden innen és túl Magyar kísérleti filmes körkép
• Lichter Péter: Láthatatlan határsértések Kísérleti kerekasztal
• Schubert Gusztáv: Kontracinema.com A kísérleti film honlapja
FESZTIVÁL
• Horváth Eszter: A szabad akarat illúziója Frankofón Filmnapok
• Szatmári Zsófia: Üdvözlet a kisvárosból Beszélgetés Guillaume Brac-kal
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: A szélcsend hullámain A mai bolgár film
HATÁRSÁV
• Horeczky Krisztina: Digitális operaház Társművészetek a mozikban
TELEVÍZÓ
• Roboz Gábor: A lápvidék rémei A törvény nevében
FILM / REGÉNY
• Forgács Nóra Kinga: Az emlékezés kórháza Charlotte Roche//David Wnendt: Nedves tájak
KRITIKA
• Varró Attila: Művészi véna Műkincsrablók, műkincsvadászok
• Margitházi Beja: Vissza a természethez Viharsarok
MOZI
• Kolozsi László: Gyermekeink
• Barkóczi Janka: Az ártatlanság virágai
• Forgács Nóra Kinga: Mr. Morgan utolsó szerelme
• Margitházi Beja: A hang ereje
• Vajda Judit: Szerelem a felhők felett
• Alföldi Nóra: 9 hónap letöltendő
DVD
• Nagy V. Gergő: Buffalo Bill és az indiánok
• Pápai Zsolt: Nebraska
• Soós Tamás Dénes: Világvége
• Bocsor Péter: Moby Dick
• Géczi Zoltán: Oldboy (2013)
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Charlotte Gray

Hungler Tímea

 

Charlotte Gray, a skót kémnő (Cate Blanchett) második világháborús történetével a legnagyobb gond az arányérzék – a film túl sok műfajt ötvözött 121 percbe: háborús dráma, kémtörténet, holocaust mozi, love story, partizánfilm, csak győzzük filmes műveltséggel követni.

A film kezdetén egy, a történelem viharainak kitett szerelem részese lehet a néző. Charlotte egy ifjú repülőssel keveredik románcba, akit Franciaországba szólít a kötelesség, ahol is nyoma vész. Hősnőnk, hogy ráakadjon, gondol egyet, gyorstalpaló kémtanfolyamra jelentkezik (falramászás, kódfejtés, nyelvlecke, ejtőernyőzés, smink), melynek sikeres elvégzése után felföldi Mata Hariként be is vetik. Mire azonban megbarátkozunk a gondolattal, hogy Charlotte nem annyira a harcos náciellenesség, mint az ösztönei miatt viseli szívén a haza sorsát, már a francia ellenállás vonatrobbantásokkal egybekötött partizánakcióin izgulhatunk, hogy aztán egy újabb huszárvágással megkönnyezhessük a két zsidó kisfiú szomorú élettörténetét, akiket hősnőnk minden erőfeszítése ellenére mégiscsak bevagoníroznak Auschwitz felé.

A melodramatikus elemekkel és korabeli akciójelenetekkel fűszerezett film valószínűleg valamiféle fejlődésregényt próbálna meg modellálni (az önző indokok miatt kémnőnek állt leány végül a háború hőseként végzi azzal, hogy zsidó kisfiúkat ment, vonatokat robbant és konspirál), a pátosznak azonban keserű a mellékíze: ha Charlotte jellemét valóban pozitív értelemben formálta a második világháború, miért kotyog ott és annak, akinek nem kéne, és legfőképp miért rohangál bevetés előtt a repülőse után, hogy a nagy műgonddal felépített partizánakció sikerét kockáztassa?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/03 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2094