KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/augusztus
KUBRICK
• Schreiber András: Millenium Monolit 10 mínusz Kubrick
JIM THOMPSON
• Roboz Gábor: Tűzijáték az alagút végén Jim Thompson
• Varró Attila: A köztes szerző Gyilkosság
CANNES
• Létay Vera: Vértestvérek
• N. N.: Cannes-i díjak (2009)
KENYERES BÁLINT
• Kovács András Bálint: Ember a mozgó felvevőgéppel Kenyeres Bálint rövidfilmjeiről
• Csillag Márton: A lebegés szépsége Beszélgetés Kenyeres Bálinttal
TARANTINO
• Géczi Zoltán: Becstelen bírák, becsületes brigantik Világháborús mozi
• Gyenge Zsolt: Kill Hitler, avagy a nárcisztikus Quentin Becstelen brigantyk
PERZSA HÁLÓ
• Barkóczi Janka: Rettenetes gyerekek Iráni film: az új nemzedék
• Epres Tamás: A cenzor és a perzsa macskák Bahman Gobadi
NOUVELLE VAGUE
• Orosdy Dániel: Új hullámok, régi bűnök Hitchcock és a nouvelle vague
• Ádám Péter: Az írógéptől a kameráig Nouvelle vague: A szerzői film teóriája
TELEVÍZÓ
• Schreiber András: Hurrá, nyaralunk? Tévénemzedék
• Kemenes Tamás: Virtuális viszonyok A tévé mint családtag
KÖNYV
• Vincze Teréz: Arcművészet Margitházi Beja: Az arc mozija
• Pápai Zsolt: Kamaszpanasz Kitano Takeshi: Fiú
KRITIKA
• Varró Attila: Az utolsó gengszter Közellenségek
• Gorácz Anikó: Kisköltségvetésű mágia Boszorkánykör
MOZI
• Nevelős Zoltán: Il Divo
• Vincze Teréz: Pandora szelencéje
• Vajda Judit: Nászajánlat
• Roboz Gábor: Szerelem második látásra
• Tüske Zsuzsanna: Szerelem olasz módra
• Varró Attila: Görögbe fogadva
• Baski Sándor: Transformers: A bukottak bosszúja
• Sepsi László: Bunyó
• Parádi Orsolya: Jégkorszak 3: A dínók hajnala
• Csillag Márton: Brüno
DVD
• Géczi Zoltán: A Fehér Lótusz Klánja
• Varga Zoltán: Hellraiser I-III
• Pápai Zsolt: Állj, határ!
• Kovács Marcell: Sóhajok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tiresia

Vincze Teréz

 

A francia Bertrand Bonello filmjét látva először azon lepődöm meg, hogy nem szerepel a címében a fantom szó. Leginkább ugyanis az utóbbi években a Titanic Fesztivál éjszakai sávjában nyomuló fantomokkal látszik rokonságot tartani. Itt volt például 2001-ben a lisszaboni Joao Pedro Rodriguez A fantom című filmje, mely emlékezetes hatást tett mindazokra, aki egyáltalán végig tudták nézni. 2002-ben azután a francia Jean-Paul Civeyrac Fantomok című darabjában szembesülhettünk a szerelem és művészet sötét árnyaival a nézhetetlenség határán egyensúlyozva. Nos, hasonló dolgok várnak itt is ránk: sötét szenvedélyek, némi aberrációval keveredő indulatok, az új színt pedig (a sok mélykék és fekete mellett) a görög mitológia és a keresztény szimbolika felbukkanása jelenti.

Terranova, az esztétikai tökéletesség iránt kielégíthetetlenül vágyakozó széplélek Tiresiában, a brazil transzvesztitában véli megtestesülni ideáljait, úgyhogy elrabolja a Párizsban illegálisan dolgozó prostituáltat. Egy fészerben tartja fogva, ahol azonban – minthogy női hormonok szedésére nincs lehetősége – Tiresia lassan kezdi visszanyerni férfias vonásait. A nőies szépséggel együtt az ideák is tova röppennek, úgyhogy a biológiai ronccsá változó Tiresia megvakítva, az árokparton végzi. Egy néma lány fogadja be immáron vak jóssá (lásd Teiresziasz) és férfivé változott hősünket, kihez messzeföldről is jönnek jóslatért az emberek. Az orákulum működését az egyház azonban nem nézi jó szemmel, úgyhogy Tiresia megint csak az árokparton végzi, ezúttal holtan.

A Tiresia nagy francia elődöket is megidéz halványan (köztük főként Bressont), s habár néha nehezen igazodunk ki a filmen és a művészet túlzott akarása is zavaró némileg, azért van az egészben valami szépség, érzék és értelem.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2165