KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/október
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Pápai Zsolt: John Schlesinger (1926–2003)

• Lengyel László: A gazdagság fantomja Aranypolgárok, pénzarisztokraták
• N. N.: Nábobok és lúzerek: Amerika pénze
• Jaksity György: Illúziófogyatkozás Tőzsdefilmek
• Vágvölgyi B. András: Workfilm Amerika-büró
MAGYAR MŰHELY
• Enyedi Ildikó: Szelíd interfész Montázs egy készülő filmhez
• Gelencsér Gábor: Csendéletkép Árnyportré: Novák Márk
• Tóth János: Célra tartás Filmjátékos-társak
• Forrai Krisztián: Szigorúan ellenőrzött metrók Beszélgetés Antal Nimróddal

• Kubiszyn Viktor: A sokk esztétikája X-generáció: Miike Takashi
• N. N.: Japán hullámok
• Varró Attila: Apokalipszis után X-generáció: Aoyama Shinji
• Mérő László: Nem baj, ha hülye vagy A matematika és a film
• Vaskó Péter: A végtelen tizedes meg a többiek Darren Aronofsky: π
KÖNYV
• Vincze Teréz: Élményelmélet A kétdimenziós ember
• Nyírő András: A háló pora Az internet pszichológiája
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Járd ki, lábam... Vagabond
• Varga Balázs: Libikóka Libiomfi
• Csantavéri Júlia: Szerelem határok nélkül A Szent Lőrinc-folyó lazacai
LÁTTUK MÉG
• Vincze Teréz: Ördögök
• Nevelős Zoltán: Az olasz meló
• Köves Gábor: Max
• Dóka Péter: Olasz nyelv kezdőknek
• Tosoki Gyula: David Gale élete
• Hungler Tímea: Darkness, a rettegés háza
• Kis Anna: Vágta
• Varró Attila: A szövetség
• Vajda Judit: Lapzárta
• Pápai Zsolt: Bad Boys 2.
• Pápai Zsolt: Nem fenékig tejfel

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Éretlenségi

Lovas Anna

Booksmart – amerikai, 2019. Rendezte: Olivia Wilde. Fényképezte: Jason McCormick. Írta: Susanna Fogel, Katie Silberman. Kép: Jason McCormick. Zene: Dan Nakamura. Színészek: Kaitlyn Dever (Amy), Beanie Feldstein (Molly), Jessica Williams (Fine), Billie Lourd (Gigi), Jason Sudeikis (Brown), Lisa Kudrow (Charmaine). Gyártó: Annapurna Pictures. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 102 perc.

 

Amit a Nulladik óra jelentett az érettségihez vészesen közeledő fiataloknak a nyolcvanas években, majd a Spinédzserek a kilencvenes években, azt adhatja az Éretlenségi 2019 fiataljainak, egy „generációs himnuszt” – a rendezőnője kifejezésével élve. Tény, hogy annyi lendület és szeretet van ebben a 102 percben, ami egy komplett gimnáziumot feltöltene, végig érződik a filmen, hogy régóta tervezgetett szerelemgyerek. Okos coming-of-age sztorija tíz éven át érlelődött, előbb a női buddy movie-kban jártas Susanna Fogel kapta meg (Life Partners), majd a vicces női történetekért mostanában felelős Katie Silberman gyúrta át (Isn’t It Romantic), ám a végleges verzió csak a különös gonddal végbe vitt casting után jöhetett létre Olivia Wilde kezében. Látszik is, hogy a fiatal színészeknek nem kerül nagy nehézségbe eljátszani a karaktereket: mintha csak egy utolsó napra összekerülnénk egy valódi gimnáziumi osztály szerethető különceivel.

Amy és Molly, osztályelsők és legjobb barátnők, a ballagás előtti napon döbbennek rá, hogy a tanulás oltárán hozott áldozatuk teljesen felesleges volt: folyton bulizó osztálytársaik pont olyan jól teljesítettek az érettségin, mint ők. Eldöntik hát, hogy egy éjszaka alatt behozzák az elszalasztott négy évnyi szórakozást – és ezzel elindul a Los Angeles-i tini odüsszeia, ami veszélyes, izgalmas, szomorú és megható utakon viszi őket keresztül. Miután a forgatókönyvet sikerült egy évtized alatt tökéletesre csiszolni, a stáb kedvére kísérletezhetett a filmnyelvvel: akad a filmben Birdmant idéző hosszú, követő beállítás, víz alatti jelenet, musical táncbetét, sőt még stoptrükk-animáció is. A korábban videóklipeket rendező Wilde számára a zene is végig kulcsfontosságú, nemcsak a forgatás alatt szóltak állandóan a hangulatfestő számok, de a vágásnál is nagy gonddal válogatta össze az ikonikus dalokat. Mindezzel sikerült egy minden percében szórakoztató energiabombát létrehozni, amelyet végig egyben tart a kompakt és mindenkor érvényes történet. Újranézős.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/07 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14173