|
|
|
Láttuk mégVidám életBáron György
Az élet valóban vidám ebben a spanyol filmben, egyenesen meg kell szakadni a kacagástól. A mulatság egyik fő forrása például, hogy a szép, fiatal Ana orvosi műintézményt alapít nemi betegek kezelésére. Sorra jönnek a férfiak, kinek szifilisze van, kinek trippere, Ana mindegyiknek feldug egy katétert a micsodájába, azzal, hogy nem fog fájni, de fáj, nagyon fintorognak a páciensek. Aztán jót lehet még mulatni azon, hogy a miniszter csalja a feleségét a titkárnőjével, de ugyanezzel a titkárnővel viszonya van a beosztottjának is, aki amúgy Ana férje, így szép sorban valami viszketős nemi betegséget akasztanak egymásra, jön a kínos feldugdosás Ana rendelőjében, meg a lelepleződés, ami szintén kínos.
Mondom, csupa móka, kacagás itt minden. A rossz színészek mulatságosán ripacskodnak, a rossz rendező mindezt becsületesen filmre veszi, az operatőr kezében talán csak azért remeg időnként a kamera, mert már nem tudja tartani a röhögéstől. Különösen a katéter, az igen, az naagyon jaó! – mondhatják egymásnak, s szinte a nézőtérig hallhatóan bruhaháznak. Ne vegyük el a kedvüket: már az is eredmény, hogy ők jól szórakoztak. Ki tudja, miért ülünk mégis fancsali képpel a moziban. Pedig a dilettáns filmek időnként ellenállhatatlanul mulatságosak; különösen a rissz-rossz drámák mozgatják meg a nevetőizmainkat. A csapnivaló vígjátékok azonban inkább szomorúságot ébresztenek. Mint amikor az ügyeletes viccmesélő idétlen poénjai után hirtelen megfagy a levegő, és visszahozhatatlanul elszáll a jókedv.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1422 átlag: 5.64 |
 |
|
|
|
