KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Geréb Anna: Grigorij Csuhraj (1921–2001)
NŐ-IDOLOK
• Bori Erzsébet: A betiltott nők Képtelen Afganisztán
• Nánay Bence: Csador-feminizmus Az iráni film nőképe
• Hungler Tímea: Nőnem, hímnem Emancipáció Hollywoodban
• N. N.: Hollywoodi feminák
MAGYAR MŰHELY
• Mihancsik Zsófia: Kiürült agóra A rendszerváltás filmjei – Beszélgetés György Péterrel, Hirsch Tiborral és Révész Sándorral
• N. N.: A rendszerváltás filmjei
• Muhi Klára: Volt egy liget Beszélgetés a BBS-ről Durst Györggyel, Gödrös Frigyessel és Monory M. Andrással
CYBERVILÁG
• Mersich Gábor: Üzenetek az abszolút szellem korából A Sztalker és a Mátrix
• Korcsog Balázs: Földelt sci-film Tarkovszkij Solarisa

• Trosin Alekszandr: Keresd a nőt! Az orosz krimi nemet vált
• Veress József: Puskin, Sztálin, Tarkovszkij Orosz könyvespolc
• Lajta Gábor: A Császár rajzos kabinetje Kuroszava-kiállítás
• Karátson Gábor: Kínában az igazság Csang Ji-mu történetei
• Wostry Ferenc: Akciógól Chow Sing Chi: Shaolin foci
KRITIKA
• Csont András: A múltak ütemén Bacsó Péter: Hamvadó cigarettavég
• Hirsch Tibor: Reinkarnációink Koltai Róbert: Csocsó
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A Titanic szobalánya
• Bikácsy Gergely: Reménytelen gyilkosok
• Tamás Amaryllis: Aranyhere
• Takács Ferenc: Jay és Néma Bob visszavág
• Varró Attila: A Fekete Tigris könnyei
• Zsidai Péter: Ne szólj száj
• Kömlődi Ferenc: Atlantisz – Az elveszett birodalom
• Déri Zsolt: Human Nature
• Köves Gábor: Aranybánya
• Glauziusz Tamás: Sötét ablak

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mielőtt megismertelek

Alföldi Nóra

Me Before You – amerikai, 2016. Rendezte: Thea Sharrock. Írta: Jojo Moyes saját regénye alapján. Kép: Remi Adefarasin. Zene: Craig Armstrong. Szereplők: Emilia Clarke (Louisa), Sam Claflin (William), Jenna Coleman (Katrina), Charles Dance (Steven), Vanessa Kirby (Alicia). Gyártó: MGM / New Line Cinema. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 110 perc.

 

Hollywood egyik régi aranyszabálya, hogy célszerű minden sztorit többször is elmesélni, nehogy a néző megfeledkezzen bizonyos örök tanulságokról. Így az sem árt, ha minden felcseperedő lánygeneráció tisztában van azzal a ténnyel, hogy a női lélek kizárólag Hamupipőke-narratívában képes jellemfejlődni. A kontextus lehet romantikus vámpír-történet (lásd Twilight-széria), BDSM-melodráma (Szürke 50 árnyalata-széria), vagy esetleg eutanázia-moratórium. Utóbbival próbálkozik a Mielőtt megismertelek, melyben csupán annyi a csavar, hogy a szőrösszívű, gazdag, kékvér fiú magatehetetlensége egészen direkt, hiszen egy sajnálatos baleset miatt tolószékhez kötött. Az ápolónői feladatok ellátásával megbízott Hamupipőke pedig pont olyan, amilyennek lennie kell: kedves, életvidám, és mivel jóval egyszerűbb közegből jön, mint eleinte mogorva hercege, helyén van az esze, sőt még csinos cipői is vannak, amelyeken át bepillanthatunk színes lelkébe. A képlet a szokásos: az ellentétek vonzzák egymást, az ellenérdekek hamar materializálódnak, a feladat pedig a kemény férfiszív megpuhítása és nyers és csapongó női jellem kivasalása.

Jojo Moyes írónő szép sikerű puhafedelesének banalitása, ha nem is válik a film javára, mindenképpen segít, hogy a mű több fronton is harcot nyerjen. A langyos klisék mentén az alkotóknak sikerül egy meglehetősen kényes morális témát könnyfacsaró vadromantikába burkolniuk, mi több még az is a mű nívóját szolgálja, hogy rendezőnője Thea Sharrock színházi közegből jön – jót tesz az anyagnak a kétdimenziós látványvilág és a finom eszköztelenség. Nem lehet azonban elmenni a tény mellett, hogy a film minden egyes eleme a célt szolgál, hogy a főhősnőt megformáló Trónok harcából szakajtott Emilia Clarke egeket verdeső cukiság-faktora kidomborodjon. Gól: ennél több nem is kell egy jó péntek esti barátnős szipogáshoz, a filmnek tuti helye van bézs-tapétás leányszobákban rendezett pizsama-bulik fő attrakciói közt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/07 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12814