KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Takács Ferenc: Hibaigazítás
• Takács Ferenc: Stanley Kramer (1913–2001)

• György Péter: A Titanic kora Hatalom és szabadság
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Vonzások és változások Berlin
• Kriston László: Ők is forrón szeretik
• N. N.: Az 51. Berlini Filmfesztivál díjai
• Vágvölgyi B. András: Walkürök panasza Új német filmek
• Földényi F. László: Torz siker Marlene-imázs
• Nánay Bence: Az elbeszélés romjai A Straub–Huillet filmek
• Fáber András: Aranyborjút imádni Beszélgetés Jean-Marie Straubbal és Danièle Huillet-vel

• Karátson Gábor: Kicsit ásnak, nem röpülnek Szelek szárnyán
• Báron György: Kamera, csadorban Új iráni filmek
MAGYAR MŰHELY
• Zachar Balázs: A vágás joga Filmtörvényen kívül

• Beregi Tamás: A Gulliver-szindróma Törpék és óriások
• Ádám Péter: Tizenegy dollár Billy Wilder
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Pop-kelet Cottbus
KÖNYV
• Kelecsényi László: Osztott képmező Csala Károly – Fazekas Eszter: A fény festője – Koltai Lajos operatőr
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Élni a tutiban I love Budapest
• Galambos Attila: Egy ország álma Feri és az édes élet
• Reményi József Tamás: Dalkor Cseh Tamás film
• Varró Attila: Yakuza Smaragdvárosban Fivér
• Pápai Zsolt: A saját bőrén érzi Memento
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Ízlés dolga
• Bikácsy Gergely: Baise-moi
• Bori Erzsébet: Bíbor folyók
• Tamás Amaryllis: Jónás és Lilla
• Pápai Zsolt: Ellenség a kapuknál
• Tóth András György: Kirikou és a boszorkány
• Zsidai Péter: Tizenhárom nap – az idegháború
• Hungler Tímea: Beépített szépség
• Kovács Marcell: Rossz álmok
• Korcsog Balázs: Blair Witch 2
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Utánpótlás

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Ki volt Jean Ferry?

Bajomi Lázár Endre

 

Meglepő jegyzetet olvastam b. lapjuk 83/1. számának 45. oldalán a Buñuel emlékezéseiben említett Jean Ferry-ről: „neves algériai író. Franciául ír.” Ezt a furcsaságot – gondoltam – csak maga Ferry írhatta volna, ha, sajnos, nem hunyt volna el 1976. szeptember 5-én. Ő ugyanis, mint Jarry csodálója, Prévert komája és Queneau cimborája, valamint szorgos átejtő, a francia filmtörténet egyik legfestőibb, különc figurája volt. 1906. június 13-án Capensben (Toulouse környékén) született, egy Lévy nevű bankár törvénytelen csemetéjeként. Apukája ugyan később elismerte, de ő – egy bizonyos Adolf miatt – inkább a Ferry álnevet használta. Nagybátyja José Corti, a híres szürrealista könyvkiadó volt. 1931-től a Pathé-Nathan filmgyárban gyártásvezetőként dolgozott, felügyelete alatt olyan filmeket forgattak, mint a R. Bemard A nyomorultakja, R. Clair Az utolsó milliárdosa vagy Litvak Mayerlingje. Belépett Prévert Október nevű szélsőbaloldali színjátszó csoportjába. A harmincas évek derekától kezdve több tucat forgatókönyvet írt. 1940-ben részt vett a franciaországi csatában, s hadi kereszttel tüntették ki. Egy ideig Párizsban, a Grande Chaumière utcában lakott, amely Manet, Gauguin és Modigliani nevéről híres. Amikor tévénk régi filmeket vetít, sokszor látom nevét a főcímben (legutóbb például 1979. szeptember 14-én, amikor A négyek jele című, C. Doyle-regényből készült filmet sugározták). 1950-ben tagja, majd nemsokára egyik legtevékenyebb vezetője lett annak a Patafizikus Kollégiumnak, amelybe sok filmest szervezett be, például nem is akárkit: René Clairt! Kitűnő filológusként sok érdekes dolgozatot publikált, s könyvet írt a legkülönösebb francia szerzőről, Raymond Rousselről. Posztumusz fejezetet biggyesztett Proust regényciklusához. Magyar vonatkozású érdekesség: H. Kümel belga rendező megbízásából ő írta annak a „vérfagyasztó” filmnek a forgatókönyvét, amelyben Delphine Seyrig Báthory Erzsébetet, a hírhedt szadista grófnőt alakította...


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/03 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6634