KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
TELEVÍZÓ
• György Péter: A fogyasztók lázadása Televízió a szorongás kora után
• Schubert Gusztáv: Képernyővédők Tévé a Marsról
TITANIC
• Hirsch Tibor: Láss velem, ha mersz! Hullámtörők
• Vágvölgyi B. András: Amerikai mitológiák Titanic: Szép Újvilág
• Galambos Attila: Összkomfortos szegénység Titanic: Dover sziklái
FEDERICO FELLINI
• Bikácsy Gergely: Zampano ostora Fellini-tengerek, Fellini-nők
• Ardai Zoltán: Piazza Grande Koboldok, kimérák, nők
• Korcsog Balázs: Persona, avagy az utolsó lovag Fellini Casanovája
MAGYAR FILM
• Gervai András: Államgyár eszélgetés Marosi Györggyel
• Gervai András: Mafilm-(válság)krónika
• Zachar Balázs: Miénk a filmgyár? Beszélgetés Sipos Kornéllal
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: Így jött Marx József: Jancsó Miklós két és több élete
MULTIMÉDIA
• Beregi Tamás: Paripák, pisztolyok, nagyítólencsék Kalandfilm és kalandjáték
FESZTIVÁL
• Bogdán László: Tragédiák a végeken Román-magyar filmszemle
• Geréb Anna: Kultuszharc Moszkva
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Az őszi falevél útja Film...
• Varga Balázs: A titok nyitja Felicia utazása
• Turcsányi Sándor: Eurázsió Luna papa
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Az óceánjáró zongorista legendája
• Gervai András: A világ második legjobb gitárosa
• Pápai Zsolt: Űrcowboyok
• Köves Gábor: Terítéken a nő
• Varró Attila: Ház a Kísértet-hegyen
• Vidovszky György: A sejt
• Kömlődi Ferenc: Háború a Földön
• Hungler Tímea: Temetetlen múlt
• Kézai Krisztina: Dínó
• Tamás Amaryllis: Egerszegi
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Blokád

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szerelem másképp

Kolozsi László

Legaturi Bolnavicioase – román, 2006. Rendezte: Tudor Giurgiu. Írta: Cecilia Stefanescu és Razvan Radulescu. Kép: Alexandru Sterian. Zene: Vlaicu Golcea. Szereplők: Ioana Barbu (Alex), Maria Popistasu (Kiki), Tudor Chirila (Sandu) Mircea Diaconu (Dragnea), Catalina Murgea (Benes). Gyártó: Libra Film. Forgalmazó: Új Budapest. Feliratos. 84 perc.

 

A Szerelem másképp - az eredeti cím is erre utal - a szerelem egy beteges alfajáról értekezik. Cecilia Stefanescu regényéből Tudor Giurgiu készített a díjakat beseprő román filmtermés javánál valamivel szerényebb, körülbelül a 4 hónap, 3 hét, 2 nap derekáig érő filmet. Ha máshonnan nem, Richard Wagner tetralógiájából tudhatjuk, hogy a testvérszerelemnek komolyak a következményei: a beteges vágy kéz a kézben jár a tragédiával; nyoma eltörölhetetlen, ha máshol nem, hát a génekben megmarad. A Wälsung-vér nem csak Thomas Mann-nál téma, de a film egyik (kényelmetlenül hamis) jelenetében emlegetett Chateaubriand-nál is. Mundruczó Kornél Deltája szintúgy rokona a román filmnek. De a legközvetlenebb – már-már vérfertőző - viszonyban Bertolucci Álmodozókjával van. Ezekre jobban hasonlít, mint a Lazarescu úr feledhetetlen haláláról szóló opusra.

A rendező és operatőre a román filmektől megszokott magas színvonalon festi le a román vidéket, a nagyvárosok, Bukarest pusztuló házait, a szigorú lakótömböket. A két fiatal színésznő természetes és őszinte játéka úgy illik a keserű miliőbe, ahogy a vidéki állatorvos háza elé a kovácsoltvas maradékból és beton székely kapuból ötvözött otromba idom – Giurgiu csak a lényeggel marad adós: nem derül ki, milyen tétje van a fővárosi lány és nővére (egy ismert román énekes, Tudor Chirila alakítja) bizarr kapcsolatának. A film moralizálása legalább olyan olcsó, mint a román konyak – ami egy vacsorán elő is kerül. Nem derül ki, a két lány szerelme miért és miben más, mint a testvéreké. Nem derül ki, Giurgiu felemet ujjal prédikálni akart-e – a város romlottságáról, a generációk közötti meg nem értésről –, vagy csak pasztellképet akart festeni a román életről. Az alakok mindenesetre kicsit elmosódottak. De az utcaképek, a lakások megrendítően hitelesek. Csupa ismerős táj. Vizes falak, osztott lakások, harmincéves bútorok. Nagyvárosi dugók. Minden szomorú…

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/07 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9421