KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kőbunkó

Barotányi Zoltán

Alkimisták, druidák, beavatott misztikusok, függetlenített KISZ-titkárok és egyéb sámánok hiába keresték a „tökéletes ember” titkát – s ím, most váratlanul mégis eljött közénk! Ha már a homunculus (à la Saint-Germain gróf) nem sikerült, hát jöjjön a paleo-mirelitáru, a lejárt szavatosságú neandervölgyi húskonzerv – a csiszolt modorú bunkók korában sztár lehet a prehisztorikus nyersgyémánt. Les Mayfield filmjében, a beszédes című Kőbunkóban megtörténik a Trója megleléséhez mérhető csoda – az öregdiák Dave kiássa Linket, a hibernált Übermenschet. Ez a példány korántsem hasonlít a közelmúltban Tirolban fellelt sorstársára (amaz állítólag hózentrágert visel, s a jégen keresztül szemlélve is ]ól látszik, hogy anno a torkára fagyott a jódli) – eleven erő, pleisztocén energia tombol a felolvadt emberelődben. A rendező a reszurrekció után rútul cserbenhagyja a kamaszkorú lelencet – Linkre még Twist Olivérénél is sanyarúbb sors vár: a film további részét iszonyú unalomban kell leélnie. Malackodhat a reggelinél (apróbb derültség), fitogtathatja állítólagos tánctudását (felejthető), pereghetnek a szellemesnek vélt kamaszdumák (ahogy Móricka elképzeli): a lassan vénülő örökgyermeket mégis elfogja a nosztalgia, a régi szép idők után.

Megkapja itt a magáét a megcélzott tiniközönség is: egy kis „California über Alles” életérzés, egy kis neoprimitív önkifejezés, s a legvégén jóízű hempergés a sáros-mocskos vízben. Na ja, hát hogy hasson az előember példája: felszabadulnak az ősi ösztönök. Retour à la nature. Vissza a majomhoz. Vagy inkább a malachoz.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/05 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1268