KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/június
KRÓNIKA
• N. N.: A 46. Országos Film És Video Fesztivál díjai
• N. N.: Meghalt Oliver Reed
• N. N.: Közlemény
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története

• Mihancsik Zsófia: A pusztulás ködképei Beszélgetés háborúról, médiáról
• Schubert Gusztáv: Egy tiszta háború NATO-show
• Hirsch Tibor: Rambo a Balkánon Hollywood háborúi
DOKUMENTUMFILM
• Tar Sándor: Egy más világ boldogsága Pipacsok
• Dér András: Meghalt a doksi, éljen a doksi! Dokumentum-válság
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Bikácsy Gergely: Hideg barokk, hontalan pompázat Kubrick labirintusa
• Varró Attila: Pedofilm Stúdiók és függetlenek
• Nádori Péter: Billy hatalmas mákja Buffalo ’66
• Csejdy András: Budoár rock Velvet Goldmine
FESZTIVÁL
• Erhardt Miklós: Túlélő főzet Közép-európai filmavantgárd
• Antal István: Fekete leves Osztrák kísérleti filmek
• Déri Zsolt: Ahol a rendezők a sztárok Rotterdam
KRITIKA
• Somogyi Marcell: Elvonó Cukorkékség
• Bérczes László: Nem pont úgy Gadjo dilo
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A ravasz, az agy és két füstölgő puskacső
• Bori Erzsébet: Agyament Harry
• Kis Anna: Marvin szobája
• Vidovszky György: Carla új élete
• Turcsányi Sándor: A csaj nem jár egyedül
• Pápai Zsolt: Mint a hurrikán
• Korcsog Balázs: Kísértethajó
• Tamás Amaryllis: Pleasantville
• Zsidai Péter: Üzenet a palackban
• Harmat György: Telitalálat a szívbe
KÖNYV
• Vasák Benedek Balázs: A tápászkodó oroszlán Szergej Mihajlovics Eizenstein: Válogatott tanulmányok
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Sivatag

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szerelmünk napjai

Vajda Judit

Time Freak – amerikai, 2018. Rendezte és írta: Andrew Bowler. Kép: Luke Geissbuhler. Zene: Andrew Lockington. Szereplők: Asa Butterfield (Stillman), Sophie Turner (Debbie), Skyler Gisondo (Evan), Will Peltz (Ryan), Aubrey Reynolds (Blue Ribbons). Gyártó: QC Entertaiment / Beach Pictures / Rhodes Entertainment. Forgalmazó: Big Bang Média. Szinkronizált. 105 perc.

 

Andrew Bowler lehetőséget kapott arra, hogy 2011-es Oscar-jelölt kisfilmjét a legmenőbb fiatal színészekkel forgassa újra nagyjátékfilmként. A Szerelmünk napjai férfi főszerepét az egykori gyereksztár, Asa Butterfield (Végjáték), női főszerepét a Trónok harcából ismert Sophie Turner játssza, de Bowler nem tudta kihozni belőlük (sem) a maximumot. A gondok ott kezdődnek, hogy hatalmas castingbaki volt a 21 éves kora ellenére 14-nek tűnő Butterfieldet beválogatni, akinél ráadásul nem is működik a kémia a szerelmét játszó Turnerrel. Az igazán jó párost a színész a Vakáció ifjú Griswoldjaként megismert Skyler Gisondóval alkotja, ami csak még jobban erősíti azt a benyomást, hogy az Amerikai pitébe illő idétlen kamaszokat látunk, felnőtt szerepben.

De a Szerelmünk napjaiban nem csak a színészek nem stimmelnek: a szakítás után volt barátnőjét egy saját maga által tervezett időgép segítségével visszaszerezni kívánó srác sztorija rövidfilmként még működhetett, de az ötlet nem tart ki egy nagyjátékfilmnyi ideig.

Bowler egyrészt csak felmondja, sőt inkább mechanikusan ledarálja azokat a kötelező kliséket, amiket mindenki ismer, aki látott már időutazós filmet; másrészt balszerencséjére még az időutazáson belül is olyan témát választott, amit előtte már többen is megcsináltak – nála sokkal jobban. A fiatal szerelmesek közti kapcsolat napokra lebontott és kielemzett vázát az 500 nap nyárban láthattuk megelevenedni, igazán érzékenyen, frappánsan és szellemesen. A Szerelmünk napjai másik fő vonulata pedig a családi viszonyait egy varázslatos, a saját életét oda-vissza pörgető távkapcsoló segítségével megjavítani kívánó férfiról mesélő Adam Sandler-filmből, a Távkapcsból lehet ismerős. És igen, ez sajnos azt jelenti, hogy Bowler alkotásánál még egy Adam Sandler-opusz is lényegesen jobb.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/02 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13990