KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/február
KRÓNIKA
• N. N.: Tisztelt Olvasónk!
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Langyforgató Beszélgetés Bereményi Gézával
• Szőke András: „Valami” Harcmezőre küldött könyvek
• Kardos István: Szerepzavar Harcmezőre küldött könyvek
• Jancsó Miklós: Levél-féle a drebbuchról Harcmezőre küldött könyvek
• Varga Balázs: Eltüsszentett forgatókönyvek Negatív filmtörténet
• Simó György: Közös nevező Beszélgetés egy alakuló filmes csoportról
• Reményi József Tamás: A vonal egyik végén Beszélgetés Lengyel Lászlóval
• Kende János: Egy kurátor feljegyzéseiből

• Csejdy András: Csend és hó és halál Fargo
• Lajos Géza: Azok a csodálatos Coen-fiúk Portré
FESZTIVÁL
• Bori Erzsébet: Eurochart
• Bikácsy Gergely: Krampusz-isten a fagylaltozóban Isteni komédia

• Bikácsy Gergely: A bűn Ikaruszai Orson Welles
• Déri Zsolt: Fényösvény Beszélgetés Henri Alekannal
FESZTIVÁL
• Forgács Iván: Kései napfelkelte Várna
VIDEÓ
• Vitézy Zsófia: Táncoló kamera
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Magyar kosztüm Szökés
• Ardai Zoltán: Go West Honfoglalás
• Turcsányi Sándor: Vérszörf Szürkülettől pirkadatig
• Fáy Miklós: Tarantino-zenék
LÁTTUK MÉG
• Déri Zsolt: Gyóntatószék
• Simó György: Szájból szájba
• Tamás Amaryllis: Őt is anya szülte
• Simó György: Zűr az űrben
• Hungler Tímea: Elvált nők klubja
• Nagy Eszter: Hajszál híján szeretem
• Speier Dávid: Mindhalálig
POSTA
• Szomjas György: Tisztelt Szerkesztőség!
• Bakács Tibor Settenkedő: Tisztelt Szomjas György!

• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Körök

Sepsi László

Rings – amerikai, 2017. Rendezte: F. Javier Guiterrez. Írta: David Loucka és Jacob Aaron Estes. Kép: Sharone Meir. Zene: Matthew Margeson. Szereplők: Matilda Lutz (Julia), Alex Roe (Holt), Johnny Galecki (Gabriel), Vincent D’Onofrio (Burke). Gyártó: Vertigo Entertainment / BenderSpink. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 102 perc.

 

Ha más erénye nehezen is lelhető fel F. Javier Gutiérrez filmjének, a cím többes száma valóban találó: a Ringu amerikai verziójának második folytatása ugyanis tényleg két film. Az első fele-harmada pikáns ellentmondással abba a tinihorror-paradigmába próbálja beilleszteni az elátkozott videókazetta városi legendáját, amellyel szemben Gore Verbinski filmje 2002-ben alternatívát jelentett. Már a nyitány lezuhanó repülője a Végső állomás-sorozatot idézi, majd az alkalmi szexek után egymást Samara videójával mintegy körbefertőző egyetemi kutatócsoport velős tanmeséje láttán Jan Harold Brunvand is elismerően csettintene.

De mielőtt a nippon importszellem a kicsapongó elsőévesek – és nem kevésbé promiszkuus professzoruk – mumusává válhatna, a Körök elhagyja a Valami követ, a Halálos tézis és az ókonzervatív slasherek összekutyulásából álló receptet, és jellegtelen hőseit vidékre utaztatva inkább a titkokkal terhelt kisváros gótikus meséjébe fog. Az érdektelenségben fúló nyomozás a kabócainvázióval sújtott településen ugyan Samara mitológiáját volna hivatott bővíteni, de eközben lemond a szellemlány és a technológia viszonyának érdemi újragondolásáról, ami a sorozat folytatásának talán egyetlen igazán izgalmas vonása lehetne. Bár a széria emblematikus horror-rövidfilmjének digitalizálása – majd a fájlban fellelt újabb kisfilm – ebbe az irányba mutatnak, az egyetemi campus közegének elhagyásával a képrögzítés kísértetiességének vagy a régi és új terjesztési stratégiák motívuma éppúgy háttérbe szorul, mint a Samara mítoszának alapját adó vizuális fertőzés-fertőződés egyedi logikája. Mire a Vaksötét előtti kényszeres tisztelgések után a cselekmény egy slusszpoén erejéig visszatér az expozícióban kijelölt csapásra, már bőven késő: a Körök úgy fakul semmitmondó fehér zajjá, mint egy 9Gagen reposztolt tavalyi mém.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/03 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13130