KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/május
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: René Clément halálára
• Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
• Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
• Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
• Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
• Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
• Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
• Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
• Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban

• Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
• Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
• Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
• Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
• Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
• Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
• Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
• Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
• Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
• Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
• Hegyi Gyula: City Hall
• Hungler Tímea: A halál napja
• Harmat György: A gyanú árnyéka
• Hungler Tímea: Tökéletes másolat
• Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
• Tamás Amaryllis: Az esküdt

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Fierro fiai

Argejó Éva

Solanas Nyugat-Európában sok vihart kiváltott filmjéről a Filmvilág 1979 novemberi számának lapszemle-rovatában már hírt adott. A francia baloldali kritika által lelkesen üdvözölt argentin filmet most a magyarországi mozik is bemutatták.

 

A filmet keretbe foglaló tüntetés közvetlenül a Perón visszatérte előtti állapotokat jelzi. A film egésze jól tükrözi a haladó argentin értelmiségiek társadalmi változásokhoz fűzött reményeit – ettől a filmet átható túlfűtött forradalmi pátosz –; de ezek a remények csak illúzióknak bizonyultak. Az évek óta gazdaságilag és politikailag stagnáló országban nem alakulhatott ki forradalmi helyzet, a rendező mégis egy forrongó, felkelésre kész országot látott bele az akkori zavaros politikai képletbe. Ezt a jószándékú torzítást és az agitatív jelleget csak a felfokozott forradalomvárás magyarázhatja, amely azonban művészileg kérdésessé teszi a filmet. Mivel a forradalom nem volt realitás, a rendező nem tudta a valóságból kibontani; így szükségképpen szimbolikus, mitikus és szürreális elemekhez fordult. A forradalmi ideológia és az élcsapat hiányát Martín Fierro pusztában bolyongó alakja és három fiának legendája pótolná. Az alapfeszültséget Fierro közeledése adja: vissza-visszatérő figurája az epizódszerkezetű filmet folyamatossá teszi. Fierróval a forradalom közeledik, de amikor megérkezik, rá kell döbbennünk, hogy a forradalom nem jött el vele. Ez kitetszik a filmből a rendező minden igyekezete ellenére is.

Kétséges, hogy a film eseményei, alakjai és az őket mozgató célok alkalmasak-e Argentína bonyolult belpolitikai helyzetének föltárására, különösen, ha tudjuk, hogy céljaik beteljesülését a század latinamerikai történelmének legellentmondásosabb alakjától, Peróntól várták. Sajnos, nemcsak a történelemnek, a filmnek sem tesz jót, ha mitikus megváltóként jelenik meg benne valaki; – akár a forradalom színes maszkjában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/01 41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8024