|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
MoziA hódkórosTüske Zsuzsanna
The Beaver – amerikai, 2011. Rendezte: Jodie Foster. Írta: Kyle Killen. Kép: Hagen Bogdanski. Zene: Marcelo Zarvos. Szereplők: Mel Gibson (Walter), Jodie Foster (Meredith), Anton Yelchin (Porter), Jennifer Lawrence (Norah). Gyártó: Summit Entertainment / Participant Media. Forgalmazó: Corner Film. Feliratos. 91 perc. Számos hollywoodi zsánerdarab mesélt már arról, milyen következményekkel jár egy képzeletbeli barát felbukkanása a fõhõs oldalán, hogyan segítheti át viszontagságaikon, vagy keverheti még nagyobb bajba. Ezek a figurák nem csak megjelenési formájukban, de mûfaji származásukban is igen különböznek az 1950-es Harvey vígjátéki közegben mûködõ, láthatatlan óriásnyúlától (aki a szürkeségtõl és magányától az alkoholizmus felé forduló férfi társaként jelenik meg) A plasztik szerelem zárkózott fõhõsének engedelmes guminõjéig. Leginkább mégis thrillerekben boldogulnak ezek a különös másodhegedûsök, az ösztön-én fenyegetõ alakjai gyanánt, lásd az 1978-asA mágus vérfagyasztó darabját, amelynek küszködõ bûvésze hasbeszélõként, egy bábun keresztül nyer önbizalmat és szerelmet, hogy aztán a figura teljes hatalomátvételével meghasonult gyilkossá váljon.
A képzeletbeli társak családjának friss tagja, a Hódkóros elõdei jó és rossz tulajdonságaiból egyaránt örökölt, ténykedését azonban a családi dráma mûfaji színterén végzi. A fõhõs ezúttal egy kétgyerekes családapa és üzletember, aki súlyos depressziója nyomán elveszti kapcsolatát környezetével. A pozitív változást egy hód formájú kesztyûbáb feltûnése hozza meg, aki nem csak az öngyilkosságból rántja vissza Waltert, de terápiás eszközként is remekül mûködik – ám az új erõre kapott otthoni élet az üzlettel együtt megfeneklik, amikor világossá válik, hogy a plüsstestû rágcsáló nem csak átmeneti vendég a családban.Jodie Foster (Más, mint a többiek, Szédült hétvége) harmadik játékfilmes rendezésében ismét az eltávolodás témáját veszi elõ: pontosabban azt, hogyan dolgozzák fel a családtagok, ha különc van köztük. Régi szokását megtartva a színész-rendezõ a humort sem hagyja el a dráma mellõl, amelynek elsõdleges forrása persze a hétköznapi élet legintimebb pillanataiba is bebocsátást nyerõ hódbáb jelenléte – a fõhõs baljáról lerántva el is tûnne minden szokatlan vonás a filmbõl és csupán egy sokszor látott elemekbõl, szívvel és tisztességgel összerakott alkotás maradna a helyén.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 835 átlag: 5.47 |
|
|
|
|