KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/január
KRÓNIKA
• Ember Judit: Haláli történet Szörény Rezsőről
FEDERICO FELLINI
• Balassa Péter: Maga
• Kovács András Bálint: Fellini zűrzavar
• Böszörményi Géza: Fellini Circumdederunt
• Mészöly Miklós: A képzelet rab szabadsága
• Nádas Péter: Halál hajnalán
• Jancsó Miklós: A nézőhöz
• Bojár Iván András: A fölösleges kavics
KRITIKA
• Dániel Ferenc: Visszhangtalanul Léolo
• Koltai Tamás: Ilyen az élet A tölgy
LÁTTUK MÉG
• Boglár Lajos: Powaqqatsi
• Barotányi Zoltán: Szigorúan piszkos ügynök
• Sneé Péter: Tehenek
• Bíró Péter: A szerelem tiltott ösvényei
• Harmat György: Jöttünk, láttunk, visszamennénk!
• Turcsányi Sándor: Árral szemben
• Tamás Amaryllis: Dennis, a komisz
• Sárközi Dezső: 2 és 1/2 kém

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Összeomlás

Koltai Ágnes

Egy kiborulás története öt tételben. Az első vaskos káromkodástól a fékeveszett lövöldözésig; az első visszautasítástól az ölni biztató vörös ködig. Utazás a félelem és az agresszió mélyére, baseballütővel, vízipisztollyal, hangtompítós fegyverrel. Útitársak: kisebbrendűségi érzés, harmincnégy fok árnyékban, közlekedési akadály, felrúgott családi élet, agyonhajszolt rendőrök. Mint egy Örkény-egypercesben: minden összejött, ráadásul az utat is felbontották. Innen már csak egy lépés a halál. Mindegy kié; az első jöttmenté; bárkié, aki meg mer szólalni.

Tombol a hőség és az erőszak, akár a keskeny ragasztópapírra felragadt legyek, úgy tapadnak egymáshoz a zsizsegő Los Angelesben a frusztrált emberek.

Michael Douglas az Egyenesen át rendezője, Joel Schumacher új filmjében a rettegés szülte gyilkos indulat minden stációját végigjárja. Hibátlanul játszik. Egy lerobbanó kispolgárt alakít, egy férfit, aki előtt már nem nyílnak meg új utak. Elindul a feleségéhez és a kislányához, talán visszakönyörögné magát, tán csak a gyereknek adná oda ajándékát, de vérben tapiskol, mire megérkezik hozzájuk. A rendező példázata egyszerű: nincs az a jólöltözött, aktatáskás, szemüveges, kisfiús arcú férfiú, akiből ne bújna elő a gyilkos, ha kellően felingerelt zárt világba lökik. Ilyen a filmbéli Los Angeles, a tavalyi égő város szociális makettje. Épp úgy, mint az eredeti helyszínen, angyali üdvözlet helyett a gyűlölet üli megszokott torát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/10 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1099