KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/február
POSTA
• Peternák Miklós: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Kovács András Bálint: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Balassa Péter: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Jancsó Miklós: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Kósa Ferenc: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Herskó János: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Jankovics Marcell: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Schubert Gusztáv: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Lengyel László: A megőrzés láza Kordokumentum
SPIKE LEE
• Békés Pál: Én fekete vagyok, te meg fehér A Malcolm X amerikai premierjéről

• Földényi F. László: Felhőtlen álmok nyomasztó világa Német ideológiák
• Szilágyi Ákos: Privátsztálin Joszif Visszarionovics Tarzan
FESZTIVÁL
• Báron György: Don Quijote nekiront a vetítővászonnak Szaloniki
• Létay Vera: A szó Izsák szava Genf
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Rossz nyelvek Meztelen ebéd
• Dániel Ferenc: A Ford T-modell Egerek és emberek
• Báron György: A befáslizás művelete Erózió
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Nincs bocsánat
• Fáber András: 1492
• Barotányi Zoltán: Komputer-kémek
• Barotányi Zoltán: Dől a le!
• Turcsányi Sándor: Egy becsületbeli ügy
• Sneé Péter: Puszta acél
• Tamás Amaryllis: Tini krimi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egy ágyban az ellenséggel

Tamás Amaryllis

 

Lehetne lélegzetállító szerelmi filmregény, ehelyett olyan történetet látunk, amiről szeretnénk azt hinni: „effélék” kizárólag másokkal eshetnek meg. Szenvedő alanyaivá válunk egy házasságnak, amelyet az inkvizíció logikája működtet. A férfi, mint Thanatos követe, az örökös büntethetőség állapotában tartott asszonyával élvezettel tűreti el a menedéknélküli kiszolgáltatottság nyomasztó légkörét. Félelem, fájdalomkeltés, büntetés, megtorlás – a tökéletesen megszervezett házi diktatúra eszközei. Beigazolódni látszik a gyakran idézett, kedvelt férfi-mondás: „minden nő a maga szadistáját keresi...”

A pazarlóan szép „idomított” asszony (Julia Roberts) és a „hipnotizőr” tehetségű férj kapcsolatát kizárólag a férfi szabályozza. Laura vétsége a mindenkori áldozatok gyanútlansága: későn veszi észre (nem akarja észrevenni) a határvonal-tévesztést, amikor az egymásra hangoltság, a kitárulkozás igénye önzéssé, gondolat- és érzéscenzúrázó egyszemélyes hatalommá lesz. Nem akarja az ellenállhatatlannak hitt Martint annak látni, ami: szadista kényúrnak, paranoiás szörnyetegnek. A nő végül kilép a férfi mágneses erőteréből. Hogy emberi integritását megóvja, elszökik a szellemi, érzelmi szögesdrótok mögül. Amikor „tiszta elmével”, poggyász nélkül elindul a sóvárgott egyszerű, meleg, őszinte élet után, nem merészségének, inkább sértetlen civilkurázsiájának engedelmeskedik; hosszú idő után először cselekszik saját lényével összhangban. Ami azonban neki a szabadság megkönnyebbülését hozza, Martinnak a hétköznapi családi fasizmus csődjét jelenti, ti.

A küzdelem a tragikus védtelenség és a bármi alól erkölcsi felmentést adó ősi vezér-eszme („a cél szentesíti az eszközt”) között – e bizarr, groteszk jelenetekkel, vad érzelmekkel telített filmrománcban – döntetlenül végződik. Thanatos és Eros küzdelme tovább folytatódik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/09 50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4204