Amikor már feltalálták mind a négy őselemet, sőt jött valaki, és kihúzott a kabátujjból egy ötödiket is, akkor át kellett térni a vegytani produkciókra: víz a tűz alatt (vagy fordítva, de úgy csak B széria), föld a levegőben, többeknek sikerült a vákuum a vákuumban, és miután a nedves part és a tüzesvíz is megvolt, most itt az özönvízben játszódó katasztrofális akcióthriller. A Vízözön olyan átlagos a maga zsánerében, gyengébb, mint a Twister, de jobb, mint a Földrengés. Nekem húsz perc is elég lett volna belőle, de feltétlenül meg akartam várni a gátszakadást. Láttam már ilyet, de az rég volt, gyerekcipőben járt még a számítógépes technika. (A Vízözön kedvéért pedig visszafeküdt a bölcsőbe.)

Többet nem kell róla mesélnem, aki csak havonta kétszer megy moziba, úgyis tud mindent. Mást mondok: aki havonta háromszor, az akár csinálhatna is egy ilyen filmet. Én már el is kezdtem dolgozni A gát munkacímű, regionális gyártású filmem forgatókönyvén; már tudom is, kik lesznek a szponzoraim.