KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/november
KRÓNIKA
• Bodor Pál: Bencze Ferenc (1924–1990)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Párhuzamos életrajzok Némafilm
• Sneé Péter: A korlátok felette szükséges voltáról Beszélgetés Xantus Jánossal

• Kozma György: Valahol Warhol
• S. Nagy Katalin: Orosz Madonna Piero della Francesca és a Nosztalgia
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Ami biztos Karlovy Vary
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: A vereség füstje Szürkület
• Koltai Ágnes: Vágóhidak Szent Györgye Jó estét, Wallenberg úr!
• Zalán Vince: A naivitás botránya Bagdad Café
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Bárcsak itt lennél
• Hegyi Gyula: Védtelenek
• Harmat György: Pilátus és a többiek
• Bikácsy Gergely: Az élet egy hosszú, nyugodt folyó
• Hegyi Gyula: És ülünk a fa tetején
• Fáber András: A fekete Tanner
• Szemadám György: Családi ügy
• Tamás Amaryllis: Vakjáték
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Látom, mert mutatják, és nem lehet nem odanézni

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Műkincshajsza

Géczi Zoltán

Sap ji sang ciu/Chinese Zodiac – kínai, 2012. Rendezte: Jackie Chan. Szereplők: Jackie Chan, Oliver Platt, Qi Shu. Forgalmazó: Universal. 109 perc.

 


Jackie Chan számára elfogadhatatlan a visszavonulás gondolata; teljes felnőtt életét a filmszakmában töltötte, vagy forgatást készített elő, vagy kamera előtt dolgozott, vagy filmet promótált, szívét és lelkét, számos alkalommal vérét is adva a szórakoztatás szent ügyéért. A 2000-es években bemutatott, komolyabb hangvételű produkciók (Shaolin, 1911) után, immáron hatvanhoz közeledvén idézte meg a hosszú karrierje egyik csúcsát jelentő Istenek fegyverzete-sorozatot, miközben produkciós világrekordot állított fel: a Műkincshajsza kreditlistáján nem kevesebb, mint tizenöt alkalommal kerül említésre a neve, íróként, rendezőként, főszereplőként, akciókoreográfusként, zeneszerzőként s még megannyi poszton tett számottevő erőfeszítéseket az ily módon one man shownak tekinthető kalandfilm sikeréért.


Az egzotikus helyszíneken játszódó, Európa és Ázsia között ingázó cselekmény tipikus JC-forgatókönyv: infantilis helyzetkomikum és merész akció keveredik, bár a védjegyszerű kaszkadőrmunka hősünk előrehaladott korából adódóan sem olyan vad és sodró, mint a két évtizeddel korábbi filmekben, ahogy a harci jelenetek dinamikája is szelídebb. Az elrabolt kínai műkincsek visszahonosításáért síkra szálló mestertolvaj és csapata története nem nélkülözi a jól megszokott, szögegyszerű erkölcsi tanulságokat, miközben a több nyelven beszélő nemzetközi stáb direktoraként a globális filmpiac elvárásainak is szorgalmasan igyekszik megfelelni. Kérdéses, hogy a kortárs akciófilmek világában bájosan anakronisztikus, naiv komédiázás mennyire képes megszólítani a nyugati közönséget, de JC legendájának kikezdhetetlenségét példázza, hogy az ázsiai rajongók lankadatlan szeretete önmagában is bőséggel elég volt a dörgedelmes kasszasikerhez.


Extrák: semmi.



A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/09 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11715