KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/szeptember
• Kovács István: Lengyel legendák Wajda és a Mennyegző
• Jancsó Miklós: A mi Hamu és gyémántunk
• Bikácsy Gergely: Titkos utazások a kékruhás nővel Michel Deville portréjához
• Klaniczay Gábor: Hol lakik a gonosz? Ördögök
• Kovács András Bálint: A „szoft-horror” Populáris mítosz Magyarországon
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Feloldozás nélkül Pesaro

• Jeles András: Büntető – század Jegyzetlapok
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Tréfák Mladá Boleslav
TELEVÍZÓ
• Baló György: Operett-tévé A híradó sztárjai
• György Péter: A korszak tükre
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Hajlakk
• Tamás Amaryllis: Rembetiko
• Zalán Vince: Dagály
• Fáber András: Robotzsaru
• Schubert Gusztáv: Bécs, 1938
• Székely Gabriella: Nem látni és megszeretni
• Kovács András Bálint: Halálos fegyver

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Futárszolgálat

Harmat György

 

Elhagyott tárgyakon kocsizik a kamera. Krím, 1920. Fehérek: hárman, köztük egy ezredes. A vörösökre támadnak, kivégzésükkor megszöknek. Hirtelen váltás: Peregudát, a vörösparancsnokot az orvos hazaküldi a frontról. Vonatablak közelijén (becsapódó lövések) a főcím. A harmadik szál Aurinyé, Csicserin diplomata-futáráé, aki végül Peregudával megy lettországi küldetésbe. A fehérezredes és társai rájuk törnek, Auriny meghal.

Példás kalandfilmkezdet után lassul le Villen Novak filmjének tempója, bár nagyrészt hatásosan ragaszkodik a műfaj szerkesztési szabályaihoz. A szép formai ívet (a végén közelítés a szétlőtt ablakra) kétszeri iskolás lezárás toldja-töri meg. A rendező szándéka szerinti emberi dráma pedig nem jön létre, mert az árnyaltság sematizmusba torkollik. A „veterán” Pereguda és a fiatal Auriny konfliktusa úgy oldódik meg, hogy kiderül: az úriember külsőt a veszélyes futármunka követeli meg, Auriny semmiben sem marad el barátjától. A provokációból kiugorni készülő zászlóst társai teszik el láb alól, akárcsak a gonosz ezredest. A kalandfilm, ha következetes, elviseli a leegyszerűsítést. A történelmi-társadalmi-lélektani elemzés nem.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/04 37. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7909