KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/november
• Reményi József Tamás: Nyomtalanul? A Tanítványok
• Greskovits Béla: Időutazás a jelenbe A Tanítványok
• Szabó Miklós: Egy nagy akció legendája A romantikus technokrácia távlatai és útvesztői
• Szántó Péter: Erdei capriccio Hóvirágünnep
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Fáber András: Erosz és Thanatosz A testi szerelem és az rőszakos halál képei
• N. N.: A bűn kitenyésztői és a mozi
• Szilágyi Ákos: Ölnek, ha nem ölelnek Székfoglaló beszéd a Gyilkossági Műértők Társasága előtt
• Lajta Gábor: Halálkalligráfia Szamurájok és karatézók a filmen
• Réz András: Armageddon a nappaliban
ESZMECSERE
• Györffy Miklós: Nem mesélni nem lehet

• Kézdi-Kovács Zsolt: Szerelmünk volt Hirosima Adalék a szinkron-vitához
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Végre vasárnap!
• Bársony Éva: Kunyhó a nádasban
• Csáki Judit: Az öltöztető
• Hegyi Gyula: Az elveszett frigyláda fosztogatói
• Harmat György: A házibuli folytatódik
• Ardai Zoltán: Gregory barátnője
• Vida János: Szerelem pasztellben
• Faragó Zsuzsa: Az utolsó szökés
• Mátyás Péter: Aranyeső Yuccában
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Vágyakozás – önismeretre Hazai jelkép

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az aranylánc

Kabai József

 

Titokzatos sziget még titokzatosabb urával, tengerfenékre süllyedt kincs, emberszabású gép és science fictionba illő csodák egész sora. Talányos történet, olyannyira, hogy feltehetőén a film ihletője, Verne Gyula is elképedve szemlélné az egymásra hányt ismerős és kevésbé ismerős epizódokat.

Hogy miről szól a film? Az a látottak alapján teljes bizonyossággal nem állapítható meg. Alighanem a barátságról, szerelemről és az álnokságról. Olyasfajta mélységgel, ahogy azt a köznapi bölcselem hirdeti: az egyiknek kiderül, a másiknak nem, a sors olykor nem tudja, mit akar.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/08 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4975