KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/október
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Koltai Ágnes: A történelem fogságában Moszkva
• Gáti Péter: Mi, hatvanévesek Utószó
• Báron György: Csodatévők Vándorlások meséje
• Gazdag Gyula: Különleges kiadó Kék hegyek, avagy egy hihetetlen történet

• Nemes Nagy Ágnes: Rózsaszín feketével Fanny és Alexander
• Bikácsy Gergely: Madrid Nagykávéház Méhkas
ESZMECSERE
• Kovács András Bálint: A történetek állása

• Ardai Zoltán: Bohóc a gödörben Csak egy mozi
INDIA
• Zsugán István: Az ezer film országa Pesaro
• Vida János: Egy bengáli filmkrónikás Mrinal Sen és A közlegény
LÁTTUK MÉG
• Széky János: Az élet muzsikája
• Faragó Zsuzsa: Süsü, a sárkány
• Bérczes László: Álmodik az állatkert
• Tóth Péter Pál: Egy asszony, négy férfi
• Kabai József: Ring
• Magyar Judit: Átverés
• Hegyi Gyula: Fantom az éjszakában
• Schreiber László: Sophie választása
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Elszakadás? Kérdések egy Filmvilág-cikk ürügyén
• Szemadám György: Fantázia, dokumentum Ah, Amerika!
KRÓNIKA
• N. N.: Egri nyári egyetem
• N. N.: Nemzetközi Sportfilm Fesztivál

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A lótolvaj lánya

Hegyi Gyula

 

A lótolvaj fiatal falusi legény, aki katonaidejét töltő mostohabátyja feleségét ejti teherbe: elkerülhetetlen tragédiákat zúdít magára és családjára. A bűn, a bűnhődés és a remélt katarzis az effajta történetek klasszikus szabályait követi, a paraszti élet ritmusához igazítva a csábítás, a szerelem és a féltékenység drámáját. Számtalanszor láttuk már ugyanezeket a skanzenbe illő parasztházakat, ugyanezeket a begyakorlott indulatokat – előre tudjuk, mikor mi fog történni, beleértve a kötelességszerűen súgó-búgó falusiak vészterhesnek szánt karát is. Ehhez képest, mi tagadás, igen lassacskán csordogál előre a dráma: a rendező egyszer-egyszer elszánja ugyan magát a kihagyásos dramaturgiára, nem sokkal később azonban többszörös túlbeszéléssel igyekszik visszakapcsolni a „tradicionális” tempóba. A filmnek van levegője, van ritmusa, atmoszférája sem elviselhetetlenül stúdiószagú: de a halvány, tartózkodó rokonszenvnél mélyebb érzelmet aligha kelthet nézőjében. Amit látunk, azt már nagyon sokszor láttuk, olvastuk, hallottuk – s Algimantasz Pujpa annyira nem nagy rendező, hogy az eredetiség hiányát nevének vonzásával csillapítsa. Van viszont egy szép, vöröstéglás, jellegzetesen észak-európai templom A lótolvaj lányában: ez eredetinek látszik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/05 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5833