KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Afrikai filmhét

• A szerkesztőség : BBS
• Báron György: Kor-körképek Jegyzetek a Balázs Béla Stúdió új filmjeiről
• Tábor Ádám: Egy fény-érzékeny film Ex-kódex
• Kovács András Bálint: Utazás a filmképben Timár Péter etűdjeiről
• Szilágyi Ákos: Szentimentális archeológia „Sír. lobog a szeretet...”
• Koltai Tamás: Akárhol Európában Sortűz egy fekete bivalyért
• Zsugán István: Kőbánya, Montparnasse, Budapest Beszélgetés Szabó Lászlóval
• Székely Gabriella: Házikabát és tornacipő Uramisten
• Ardai Zoltán: Háttér, arcképpel Eszterlánc
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csala Károly: Profán próféta Tengiz Abuladze

• Barna Imre: Alex a Paradicsomban Flashdance
• Fáber András: Lassan, énekelve Merguerite Duras és a filmpróza
• N. N.: Marguerite Duras filmjei
LÁTTUK MÉG
• Bérczes László: Lebegés
• Boros József: A föld fia
• Gáti Péter: Madonna, milyen csendes az este
• Hegyi Gyula: Tudom, hogy tudod, hogy tudom
• Koltai Ágnes: Kizökkent világ
• Schreiber László: A tej színe
• Harmat György: Maraton életre-halálra
• Sneé Péter: Menekülés a győzelembe
• Kapecz Zsuzsa: Anna Pavlova
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A történelem dramaturgiája Széchenyi napjai
• Reményi József Tamás: Tizenkét kérdőjel A Fiatal Művészek Stúdiójának filmjeiről
KÖNYV
• Koltai Ágnes: Így filmeztek ti

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Elveszett egy kékszemű

Farkas Miklós

 

A film Pavlik nevű kékszeműjének problémája „csak” annyi, hogy szülei „tudományos” alapon nevelik. A boldogtalan fiúcskának egyetlen szabad perce sincs a szűnni nem akaró szellemi- és fizikai edzések között. Mit boldogítja őt, hogy hat éves létére két nyelven fújja Hamlet híres monológját, vagy könnyűszerrel fektet két vállra egy nálánál nyolc évvel idősebb srácot...?! így aztán egy napon felkapaszkodik egy Moszkvába induló autóbuszra, s eltűnik a fővárosban.

Ez az expozíció mindössze, amit jószerivel „érdekességként” el lehet mesélni a filmből. Pavlikot ugyanis nem rabolják el, nem környékezi meg cukrosbácsi, nem bukkan veszedelmes bűnözők nyomára, ahogy megannyi gyerekfilm hőse – egyáltalán semmi sem történik vele. Mosolygós felnőttek adják kézről-kézre, mialatt szülei meg egy fiatal rendőrtiszt fejvesztetten keresik, keresztül-kasul ro-hangászva a napfényben fürdő Moszkván. Amíg a film eljut a végkifejlethez – (kis barátunk épen-egészségesen, ám a csodagyerekség hatásos, de igencsak fárasztó produkciójába végképp beleunva természetesen előkerül) – addig vízibalettben, tévé-showban és mindenféle látványosságokban gyönyörködhetünk, amelyekhez legfeljebb ha egy IBUSZ-út során juthatnánk hozzá.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/05 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6437