|
|
|
MoziHalál SzarajevóbanNagy V. Gergő
Smrt u Sarajevu – francia-boszniai, 2016. Rendezte: Danis Tanovic. Írta:
Bernard-Henri Lévy és Danis Tanovic. Kép: Erol Zubcevic. Zene: Mirza Tahirovic.
Szereplők: Snezana Markovic (Lamija), Izudin Bajrovic (Omer), Vedrana Seksan
(Vedrana), Muhamed Hadzovic (Gavrilo). Gyártó: Margo Cinema / SCCA. Forgalmazó:
Cirko Film Kft. Feliratos. 85 perc.
Szakajtónyi
olyan szállodát ismer a filmtörténet, amely egy konfliktusoktól szabdalt
társadalom modelljét kínálja elénk – a Grand
Hoteltől egészen A Grand Budapest Hotelig. Ehhez a veretes
társasághoz csatlakozik most az Oscar-díjas Danis Tanović (Senkiföldje, Epizód egy
vasgyűjtő életéből) legújabb filmjének központi helyszíne, a szarajevói
Hotel Európa, amelynek kommunista patinát sugárzó, trágyabarna folyosóin és
zöldes-nyálkás alagsorában Bosznia-Hercegovina legszorítóbb társadalmi
problémái (sőt: Délkelet-Európa fajsúlyos nyűgei) bontakoznak ki.
A
cselekmény ugyanis Ferenc Ferdinánd meggyilkolásának 100-dik évfordulóján
játszódik, amikor felettébb illusztris EU-delegáció érkezik a hotelbe, miközben
a konyhán és a mosodában az elmaradt fizetés miatt hőzöngő munkások éppen
sztrájkolni készülnek. A Halál
Szarajevóban négy különböző beosztású szállodai alkalmazott (az igazgató, a
recepciós, a konyhás és a biztonsági őr) sorsát követi ezen a végzetes napon,
méghozzá többnyire egy higanymozgású steadycam-mel, amely néhol már-már Iñárritut vagy Paul Thomas Andersont
idézően bonyolult hosszú snittekben táncolja körül a szereplőket – mindezt
pedig egy heves politikai és világnézeti szópárbaj ellenpontozza a hotel
tetején egy bosnyák nő és egy szerb férfi között. Tanović markáns hangú allegóriája hervasztó képet rajzol hazája
társadalmáról, amelyet állítása szerint az együttérzés hiánya és a
kizsákmányolás logikája ural – de az üres szónoklatát gyakorló francia
meghívott figurájával a nyugati értelmiségnek is keserűen beint. Kevés kortárs
filmnek sikerült ennyire világosan közvetíteni a Balkán ellentmondásait,
ugyanakkor a Halál Szarajevóban talán
túlságosan is publicisztikus és tézisszerű ahhoz, hogy drámaként is igazán
hatásos lehessen.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 6 átlag: 5 |
 |
|
|
|
