KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Határtalan szerelem

Kovács Kata

Enas allos Kosmos – görög, 2016. Rendezte és írta: Christopher Papakaliatis. Kép: Yannis Drakoularakos. Zene: Kostas Christides. Szereplők: J.K. Simmons (Sebastian), Christopher Papakaliatis (Giorgos), Osvárt Andrea (Elise), Maria Kavoyianni (Maria), Minas Hatzisavvas (Antonis). Gyártó: Plus Productions. Forgalmazó: A Company Hungary. Feliratos. 120 perc.

 

Az athéni származású Christopher Papakaliatis huszonöt éve dolgozik nagy sikerrel görög televíziós produkciókban, eddigi két nagyjátékfilmjét pedig forgatókönyvíróként, rendezőként és főszereplőként is jegyzi. Korábbi tévés munkái között is gyakori a több szálon futó, majd azokat összefonó dramaturgiai séma, melyet a mozifilmek is követnek, témaválasztása pedig erőteljesen szerzői indíttatású: a több nézőpontból elmesélt történetek fő motívuma a görög gazdasági válság és a szerelem mindent elsöprő ereje.

Gyártási szempontból előrelépés Papakaliatis pályáján, hogy a mostani, hazájában igazi kasszasikernek számító Határtalan szerelem már nemzetközi szereposztással készült, felbukkan benne Osvárt Andrea és a Whiplashért 2015-ben Oscar-díjjal kitüntetett J. K. Simmons is. A filmet minden színészi teljesítmény ellenére túlterheli a vegytiszta hatásvadászat és a bősz mediterrán gesztusok, az egyes történetszálak egyszerűségében pedig nem a nagyszerűség, inkább a naivitás tűnik szembe.

Egy család, három nemzedék, három szerelmi történet – mindegyikben görög találkozik a világ más-más pontjáról érkező külföldivel, a kötelékek széthullnak és helyettük újak keletkeznek, ki elhagyja az országot, ki az állását veszíti el, ki a férjét. A legnagyobb meglepetés az idős szerelmes pár szupermarketbeli epizódja, a film erőteljesen melodrámai egészében ez az abszurdba hajló, komikus szál ugyanis vagy a színészek trollkodásának eredménye, vagy egyszerű stiláris baklövés. De a szerelem univerzális, az új esély felemelő, még ha minden második embert már ki is rúgtak, és csak a jóravaló német nyugdíjasoknak telik koktélparadicsomra és parmezánra. A Határtalan szerelem igazán nagy, átütő erejű film kíván lenni, és leginkább talán ez az erőfeszítés a hibája.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/10 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12919