KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Csapda

Kránicz Bence

Snitch – amerikai, 2013. Rendezte: Ric Roman Waugh. Írta: Justin Haythe. Kép: Dana Gonzales. Zene: Antonio Pinto. Szereplők: Dwayne Johnson (Matthews), Barry Pepper (Cooper), Jon Bernthal (James), Susan Sarandon (Joanne). Gyártó: Summit Entertainment. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált 112 perc.

Az exploitation film álrealista stratégiája, a „veled is megtörténhet” üzenete ma is kiindulópontját képezheti az alsó-hollywoodi tucatfilmek közül kitűnni igyekvő kisköltségvetésű produkcióknak. A Csapdának sem érdemes elhinni, hogy valós események ihlették, legfeljebb annyiban, hogy a kezdő drogfutárokat tényleg megkérdezik a rendőrök, hogy ismernek-e nagyobb halakat – minden egyéb Ric Roman Waugh képzeletének szüleménye.

A kaszkadőrből lett író-rendező már előző munkájában, Az elítéltben is az egyetlen rossz döntés miatt romba dőlő kisemberi egzisztencia kérdéseit feszegette – most a Dwayne Johnson által alakított fuvarozó mentené a fiát a börtönből azzal, hogy komolyabb dílereket buktat le. Aki arra számít, hogy hősünk puszta ököllel tör utat a kokainszállítmányokig, az csalódni fog: test test elleni harc helyett Johnson a céges kamiont veti be avatárként. Az országutak ódivatú behemótjának sofőrülésében a Nagy Amerikai Apa a Die Hard 5. után újfent kénytelen megmenteni éretlen fiúgyermekét, bizonyságát adva, hogy a konzervatív hollywoodi recept életképesebb az új technológiát használó ifjoncok (lásd a Skype-on lebeszélt drogügyletet) függetlenedési kísérleteinél. A jogszabályokra és a gazdasági válságra való hivatkozások sokkal rosszabbul állnak a filmnek, mint a Konvojt idéző kamionos romantika, a bikanyakú Johnson színészi jelenléte viszont meglepő módon az előbbieknek is képes hitelt adni, sziklaszilárd pontjaként Waugh csekély invencióval, de biztos kézzel levezényelt thrillerének.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/04 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11420