|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégAz esküvőKis Anna
Pavel Lungin filmje igazi kelet-európai csemege. Orosz virtusra hangszerelt enyhén kusturicás esküvő-film, orosz lelkületű, orosz szépségekkel, mélyről fakadó csehovi moszkvázással, mértéktartóan dogmás stílusban tálalva.
Az isten háta mögötti bányászfaluban, ahol a bebetonozódott szocializmus és a még csak nyomokban erre fújdogáló új idők szele között egyfajta meghatározhatatlan történelmi időtlenségben rekedt az élet, a kisemberek mindennapjainak vaskos realizmusával, szépítés nélkül mond el a rendező egy minden alpárisága ellenére valószerűtlenül szép mesét. A filmtér a falu, a cselekmény egy esküvő – olcsó fasírttal, ajándék hallal, sörrel, vodkával, fogakhoz vert kopejkákkal. Ezen a szűkre szabott csatatéren zajlik a társadalmi kamaradráma, itt ütközik és talál egymásra az elérhetetlenül távoli Moszkvából érkező, állítólagos topmodell és a nincstelen bányászfiú, a bodyguardos, mobiltelefonos, mindenható újgazdag és a korlátoltságában mindenre képes helyi rendőrfőnök, a gátlástalan önérdek és a gátakat nem ismerő önfeláldozás, a kétkedő falusi erkölcs és a végtére is mindent megengedő, iszonyú nagy orosz lélek.
Az esküvő csupa valóban nyomasztó pillanat és valódi humor, egyszerre átélhetően tragikus és igaziból komikus film, ahol a főhősök úgy nyerik el feltétlen odaadásunkat, hogy jellemük és múltjuk nem csak viccből nem makulátlan. A szerelem úgy jut elsöprő győzelemre, hogy közben a visszás érzések is valóságosak, s tényleg csak kis híja van, hogy a magasztos cél kiábrándítóan alantas buktatókon hasaljon el. A szimfonikusokat jó érzékkel mellőző érzelmi csúcspontok után a happy end valóban happy, mégsem borítja mindenre a feledés fátylát, köztük arra sem, hogy a pénz és a vodka, mint két majdnem legfelsőbb hatalom, ha a finisben főszerephez nem jutott is, azért nyomott a latban rendesen.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1084 átlag: 5.44 |
|
|
|
|