|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
MoziShirley – A valóság látomásaiLichter Péter
Shirley: Visions of Reality – osztrák, 2013. Rendezte és írta: Gustav Deutsch. Kép: Jerzy Palacz. Zene: Christian Fennesz. Szereplők: Stephanie Cumming, Christoph Bach, Florentín Groll, Elfriede Irrall. Gyártó: KGP. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 92 perc.
Az osztrák film leginkább Haneke és Seidl
révén él a köztudatban, pedig a hatvanas évek óta a marginális filmkultúra, az
avantgárd egyik fellegvárának is tekinthető. Az elsők között Peter Kubelka és
Kurt Kren robbant be a kísérleti filmes diskurzusokba, a nyolcvanas évek óta
pedig Peter Tscherkassky, Martin Arnold és Valie Export révén került az osztrák
avantgárd a világ élvonalába.
Ebbe a sorba illeszthető
Gustav Deutsch életműve is, aki egészen mostanáig leginkább talált nyersanyagból
készített látványos experimentális filmeket, amik a műfajra jellemző
önreflektív játékossággal meditáltak a mozgókép történetén. A Shirley – a hatvanéves művész első
játékfilmje –, érdekes módon alig illeszthető be a korábbi avantgárd filmes
életműbe, vagy egyáltalán a kísérleti film megszokott kereteibe.
A Shirley nem más, mint tizenhárom Edward Hopper festmény
megfilmesítése, pontosabban „életre keltése”. A festő különböző korszakaiból
kiválasztott emblematikus képeket egy központi karakter, a címadó színésznő
köti össze, az ő életének különböző szakaszaiba pillanthatunk bele. A személyes
élettörténet hátterében pedig végig ott húzódnak az USA történelmének huszadik
századi fordulópontjai, a gazdasági válságtól a McCarthy-éra elfojtottságáig.
Az amerikai festészet
huszadik századi klasszikusa a harmincas évektől a hatvanas évekig nyúló
pályáján, a korabeli izmusokba nehezen beilleszthető módon, titokzatos
hangulatú tájképekkel, utcákat és hotelszobákat ábrázoló festményekkel mesélt a
korhangulatról, a városi emberek magányáról. Képei magukon viselik a korszak
filmjeinek stílusjegyeit, kiüresítő kompozíciói pedig olyan rendezőkre volt
hatással, mint Jarmusch vagy Wenders. Deutsch filmje egy-egy képet úgy kelt
életre, hogy a festmények rajzos textúrája megmarad, a képbe komponált
színészek és tárgyak valahogy egybeolvadnak a festett részekkel. E különös
technika révén egy nehezen megragadható álomszerű hangulat telepedik a filmre,
ami a statikussága, a megszokott filmszerűség hiányának ellenére is izgalmas
marad.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 202 átlag: 5.55 |
|
|
|
|