KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Dargay Attila gyűjteményes kiadás

Varga Zoltán

Lúdas Matyi, 1977. 70 perc.

Vuk, 1981. 74 perc.

Szaffi, 1985. 77 perc.

Az erdő kapitánya, 1988. 71 perc.

Forgalmazó: Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívum Igazgatóság.

 

Kovásznai György és Macskássy Gyula után immár a harmadik magyar animációsfilm-rendező (szinte teljes) életműve vált hozzáférhetővé DVD-n: a Dargay Attila gyűjteményes kiadás a hazai animáció, sőt a magyar mozgókép-história egyik legsikeresebb alkotójának műveit tartalmazza öt lemezen. A Magyar Nemzeti Filmarchívum gondozásában – Fazekas Eszter és Orosz Annaida szerkesztésében, a rendező özvegye és animációinak operatőre, Henrik Irén közreműködésével – kiadott lemezeken megtalálhatók a rendező egészestés rajzfilmjei, digitálisan felújított képpel és hanggal. A Lúdas Matyi, a Vuk és a Szaffi a magyar (animációs) film máig töretlenül népszerű – s kiugró nézőszámokkal büszkélkedő – alapművei mellé méltó helyre került Az erdő kapitánya, amely restaurált változatban most először jelenik meg. Ez a négy rajzfilm felettébb meggyőző bizonyítéka annak, hogy a világszerte máig mintaadó Disney-esztétika összeboronálható a helyi hagyományokkal – jelen esetben a magyar kultúra kincseivel, mindenekelőtt az irodalommal (Fazekas Mihálytól Fekete Istvánon át Jókai Mórig). Míg a Lúdas Matyi és a Szaffi fordulatos és humoros meséi emberszereplőkre fókuszálnak, de állatfigurákat egyénítenek a legihletettebben, addig a Vuknak és Az erdő kapitányának már állatkarakterek a hősei, s mindkettő szórakoztatva tanít a természet szeretetére és megóvására.

Ha Dargay Attila „csupán” megunhatatlan egészestés műveit készítette volna el, akkor is beírja magát a hazai filmtörténet nagykönyvébe, ám az életmű nem csak a mesefilmekre szorítkozik: a rövidfilmes animáció (az ún. egyedi filmek) és a reklámanimáció terén is olyan értékek dúsítják, amelyek végre közkinccsé váltak az ötödik lemezen – amelyre a kiadvány ugyan „extralemezként” utal, pedig sok szempontból akár a díszdoboz legbecsesebb ajándékaként is címkézhetjük. A reklámanimáció szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni a magyar animációs filmben; a közelmúltban előkerült és restaurált filmcsokor (19, egyenként 1-3 perces reklámanimáció) abba az időszakba kalauzol, amikor a Pannónia Filmstúdió animációs részlege az ötvenes évek második felének válságos időszakában jórészt a reklámfilmes megrendelések révén bizonyíthatta létjogosultságát. Az 1955–63 között készült etűdökben Dargay előbb tervezőként közreműködött, majd rendezőként is kipróbálhatta magát. Valamennyi filmecske – beleértve olyan kiválóságokat, mint az angol nyelvterületre szánt Lift vagy az arab (!) megrendelésre készült szappanreklám, a Darugar – egyszerre fürkészi a rajzanimáció stilisztikai lehetőségeit s népszerűsít adott terméket vagy szolgáltatást. Nem meglepő tehát, hogy a rendezői fantázia egyedi filmekben érlelődött tovább: 15 rövid rajzfilm tárja elénk a Dargay mesei érdeklődését kiegészítő–ellenpontozó karikaturisztikus közelítésmódot. Néhány közülük korábbi kiadványokon is szerepelt (mint a Variációk egy sárkányra meseparódiája, a Pázmán lovag komikus Arany-adaptációja és A három nyúl erdei sziporkája), többségük azonban először kerül nyilvánosság elé. A Ne hagyd magad, emberke! csípős tanmeséje vetíti előre a karikaturisztikus Dargayt, de az csak a Galilei és a Dióbél királyfi konvencionálisabb rajzfilmjei után teljesedik ki: a Variációk egy sárkányra és a Rendhagyó történetek groteszk szkeccsei, továbbá a Visszajelzés bizarr gegje mellett legkivált a Hajrá mozdony történelmi, politikai és gazdasági szatírájában. Dargay és a karikaturista Sajdik Ferenc gyümölcsöző munkakapcsolatának eredménye a Rendhagyó történeteken és a Hajrá mozdonyon kívül a szerényebb kidolgozású és nyúlfarknyi terjedelmű Zsuzsu locsol és Ámor Op. 1., míg az utolsó rövidfilm, A préri pacsirtája visszakanyarodás a – westernmiliőbe delegált – mesefigurákhoz. A rövidfilmes csokorban a Dargay-életmű két emblematikus sorozatának egy-egy fontos epizódja is szerepel, a Gusztáv és a vadászeb, valamint a Pom Pom meséi: Szegény Gombóc Artúr. Jelenlétük örvendetes ugyan, de arra is rávilágít, hogy ideális esetben az animációsfilmes életmű-kiadásokban a sorozatoknak is ott volna a helyük.

Extrák: Az ötödik lemezen 17 perces portréfilm található Dargayról, Henrik Irén visszaemlékezéseivel a középpontban; a Lúdas Matyihoz meseismereti játék is készült. A díszdoboz remek képanyaggal gyönyörködtető, informatív kísérőfüzetet is tartalmaz (Orosz Annaida összeállítása).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/03 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13590