KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szerelem és egyéb bűnök

Tüske Zsuzsanna

Ljubav i drugi zločini­ – szerb-német-osztrák-szlovén, 2008. Rendezte: Stefan Arsenijević. Írta: Stefan Arsenijević, Srdjan Koljević, Bojan Vuletić. Kép: Simon Tansek. Zene: Oliver Welter. Szereplők: Anica Dobra (Anica), Vuk Kostić (Stanislav), Feđa Stojanović (Milutin), Hanna Schwamborn (Ivana). Gyártó: ICON Film / Art & Popcorn. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 106 perc.

 

A korábban főleg rövidfilmek szülőatyjaként tevékenykedő Stefan Arsenijević 2008-as, Szerelem és egyéb bűnök című munkájával már nagyjátékfilm-utódot hagyott maga után, az öröklött génkészlet azonban bizonyos tekintetben a nagy testvér esetében is felismerhető, mivel az író-rendező nagyobb formátumú alkotását ismét apró epizódokból állította össze.

A történet főhőse Anica, egy lakótelepi szoláriumszalon tulajdonos és egyben bűnöző kiskirály, Milutin szeretője, aki egy nap elhatározza, végleg búcsút mond a boldogtalanságnak és a betondzsungelnek. Terve szerint egyetlen nap alatt elbúcsúzik mindenkitől, aki fontos számára, valamint régi számláit is rendezi, majd este, a szeretője széfjében összegyűlt védelmi pénz meglovasításával nekivág az országútnak és vadonatúj életének. Számításait Milutin legjobb emberének, a fiatal Stanislavnak szerelmi vallomása húzza keresztül, aki gyermekkora óta rabja a nőnek és mindenáron vele akar maradni, így Anicának el kell döntenie, hogy tervét kétszemélyesre módosítja, vagy a biztonságos magányt választja.

A film, az alaptörténet sémája szerint laza rokonságban áll a film noirral, a cselekményelemek között pedig bűnügyi motívumok is felfedezhetőek, azonban egyetlen nap leforgása alatt játszódó, elhibázott életek apró epizódjait felsorakoztató meséjével Arsenijević elsősorban az emberi drámára és az eredendő magányra helyezi a hangsúlyt. A sokszereplős műben a háttér szinte egyenértékűvé válik a figurákkal: a betonszürke hidege, a falfirkák koszos tarka tónusai és a panelházak reménytelenséget hordozó geometriája, hétköznapiságuk ellenére is különleges atmoszférát adnak az északi filmek visszafogott melankóliáját idéző alkotásnak, amelynek elemei között a finomművű párhuzamok és némi keserédes humor teremtenek egységet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/06 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10172