|
Év
1980/június
|
Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
N. N.: Woody Allen filmjei
Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
Robinson David: Mozi-isten Indiában
Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
Veress József: Ászja
Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
Nagy András: Hajadon feleség
Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
Hegedűs Tibor: A csendestárs
Schéry András: Világvége közös ágyunkban
Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
Molnár Gál Péter: Szakadék
Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
Máriássy Judit: Filmszínészek?
Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
|
|
|
|
|
|
MoziSzerelem és egyéb bűnökTüske Zsuzsanna
Ljubav i drugi zločini – szerb-német-osztrák-szlovén, 2008. Rendezte: Stefan Arsenijević. Írta: Stefan Arsenijević, Srdjan Koljević, Bojan Vuletić. Kép: Simon Tansek. Zene: Oliver Welter. Szereplők: Anica Dobra (Anica), Vuk Kostić (Stanislav), Feđa Stojanović (Milutin), Hanna Schwamborn (Ivana). Gyártó: ICON Film / Art & Popcorn. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 106 perc.
A korábban főleg rövidfilmek szülőatyjaként tevékenykedő Stefan Arsenijević 2008-as, Szerelem és egyéb bűnök című munkájával már nagyjátékfilm-utódot hagyott maga után, az öröklött génkészlet azonban bizonyos tekintetben a nagy testvér esetében is felismerhető, mivel az író-rendező nagyobb formátumú alkotását ismét apró epizódokból állította össze.
A történet főhőse Anica, egy lakótelepi szoláriumszalon tulajdonos és egyben bűnöző kiskirály, Milutin szeretője, aki egy nap elhatározza, végleg búcsút mond a boldogtalanságnak és a betondzsungelnek. Terve szerint egyetlen nap alatt elbúcsúzik mindenkitől, aki fontos számára, valamint régi számláit is rendezi, majd este, a szeretője széfjében összegyűlt védelmi pénz meglovasításával nekivág az országútnak és vadonatúj életének. Számításait Milutin legjobb emberének, a fiatal Stanislavnak szerelmi vallomása húzza keresztül, aki gyermekkora óta rabja a nőnek és mindenáron vele akar maradni, így Anicának el kell döntenie, hogy tervét kétszemélyesre módosítja, vagy a biztonságos magányt választja.
A film, az alaptörténet sémája szerint laza rokonságban áll a film noirral, a cselekményelemek között pedig bűnügyi motívumok is felfedezhetőek, azonban egyetlen nap leforgása alatt játszódó, elhibázott életek apró epizódjait felsorakoztató meséjével Arsenijević elsősorban az emberi drámára és az eredendő magányra helyezi a hangsúlyt. A sokszereplős műben a háttér szinte egyenértékűvé válik a figurákkal: a betonszürke hidege, a falfirkák koszos tarka tónusai és a panelházak reménytelenséget hordozó geometriája, hétköznapiságuk ellenére is különleges atmoszférát adnak az északi filmek visszafogott melankóliáját idéző alkotásnak, amelynek elemei között a finomművű párhuzamok és némi keserédes humor teremtenek egységet.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1128 átlag: 5.44 |
|
|
|
|