KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/március
• Faragó Vilmos: Esettanulmány Harcmodor
• Pünkösti Árpád: Mozi vagy anti-mozi? Dárday istván és Szalai Györgyi a Harcmodorról
• Lukácsy Sándor: Jó Tiborc a rossz XX. században Fábián Bálint találkozása Istennel
• Csalog Zsolt: Nem csak „cigány film” Koportos
• Zsugán István: „Meghalt a mozi, éljjen a video!” Római beszélgetés Michelangelo Antonionival
• N. N.: Michelangelo Antonioni filmjei
• N. N.: A fotópályázat nyertesei
• Nemes Nagy Ágnes: Anti-antik Pasolini Oidipusz királya
• Matos Lajos: Mert A Sebészek Humanisták M.A.S.H.
• Hegedűs Tibor: Öregfiúk a moziarénában Glória / Szenzáció!
• Bársony Éva: Varázsige: a mozgás Gross Arnold és a film
• R. Székely Julianna: Foglalkozása: gyártásvezető
LÁTTUK MÉG
• Iszlai Zoltán: Gyorshajtás
• Schéry András: Akiket forró szenvedély hevít
• Iszlai Zoltán: Csendes amerikai Prágában
• Veress József: Szerelem első látásra
• Koltai Ágnes: Akció a fegyvertárnál
• Loránd Gábor: Harminc lány és Pythagoras
• Schéry András: Mennyire szerettük egymást
• Tardos János: Négy bandita, tíz áldozat
• Bársony Éva: Az ismeretlen katona lakkcipője
• Hegedűs Tibor: Őrült nők ketrece
• Fekete Ibolya: Gengszterek sofőrje
• Bende Monika: A tajga császárának végnapjai
• Tótisz András: Az ember nem nőhet fel mese nélkül
TELEVÍZÓ
• Fábri Anna: A bolondok kvártélya Krúdy a képernyőn
• Loránd Gábor: Kétfélidős adaptáció A sipsirica
• Feuer Mária: A bába és mecénás: operák a tévében Lendvay, Ránki, Stravinsky
TÉVÉMOZI
• Zalán Vince: A magyar ugaron
• Csala Károly: Férfias idők
• Csala Károly: Hűtlen asszonyok
TELEVÍZÓ
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ott lenni Felületes megjegyzések az amerikai televízióról
• Kristóf Attila: A szórakoztatás felelőssége Humor a tévében 3.
KÖNYV
• Fáber András: Kinek kell ma Balázs Béla?
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Michel Ciment; Giacomo Gambetti

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

X-Men 2

Varró Attila

A szuperhős-képregények univerzumának kedvelt alaphelyzete, mikor az ősellenségek vállvetve szállnak szembe a közös fenyegetéssel; legutóbb a Penge 2. alkotói próbálták kihasználni kétségkívül kecsegtető lehetőségeit. Az X-Men második menetében Singer sikeresen sűríti két órába a kényes háromszög-modellhez szükséges komplex cselekményt, emellett ígéretes mutáns-karaktereket vezet be, sőt az első részben indított szálakat is továbbszövi. A műfajban eleddig példátlan tökéllyel megszerkesztett multiplex narratíva már önmagában elég az elismeréshez – a jól időzített humor és a hős-figurákat tovább árnyaló közjátékok mindössze dicséretes extrák, mint Batmobilban az oldalszigony. Ahol a folytatás sérül az alapfilmhez képest az csupán az atmoszférateremtés és bizony az akciójelenetek, ráadásul mindkét gyengének Farkas látja leginkább kárát: rideg fényű hómezők helyett sötét folyosókon osztja látványos csapásait, a végső küzdelem pedig, amit női megfelelőjével folytat, csupán szegényes felmelegítése Mystique-kel vívott párbajának. Remélhetőleg a harmadik részben nem saját gonosz énjével kerül szembe, mert az már Supermannél sem jött be – bár egy simára borotvált, álnok Hugh Jackman, Armani-öltönyből kibukkanó fémkarmokkal talán nem is lenne olyan elvetélt ötlet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/06 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2350